A Szövetség a pandémiás helyzetre való tekintettel szűk körben emlékezett meg az aradi vértanúkra.
Józsa Bálint, az 5. számú választókerület (Széchenyiváros) önkormányzati képviselője mondott beszédet. Amelyet Lázár Vilmos utolsó mondatával kezdtett. E szerint „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
Majd azzal folytatta, hogy Magyarország a kaukázusi konfliktusban az iszlám Azerbajdzsán mellé állt (az azeri-örmény konfliktusról van szó- a szerk.). Hol ér össze a kettő? Vagyis a vértanúk sorsa és ez a friss hír? Tette fel a kérdést a képviselő. Majd megválaszolta:
Az aradi tizenhármak közül kilenc nem magyar származású volt, kettő közülük örmény. „Mégis magyarok voltak. Mégis keresztények voltak. Mégis európaiak voltak. Most mégis meggyalázzák emléküket, most mégis Haynau oldalára állnak, most mégis sörrel koccintanak” – fogalmazott Józsa Bálint, aki szerint a válasz csak az lehet, hogy imádkozni kell értük úgy, ahogyan az örmény nemzetiséghez tartozó Kiss Ernő honvéd altábornagy tette utolsó mondatában. Ez így hangzik: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük, és a hazáé az életük.”
Ezt követően Gulyás Zoltán, önkormányzati képviselő szavalta el Ady Endre Október 6. című versét.
Őszi napnak mosolygása
Őszi rózsa hervadása
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre
Hol megváltott – hősi áron-
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom
Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára
Oda hullt az őszi rózsa
Hulló levél búcsúcsókja,
Bánat sír az Őszi ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom
Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet.
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom
A beszéd és a vers után megkoszorúzták a vértanúk emlékművét.
