Magyarország kormánya 2021. február 2-án, kedden azonnali hatállyal életbe léptette 40/2021 (II. 2.) számú Korm. rendeletét, egyik pillanatról a másikra alapjaiban megváltoztatva egy teljes piaci szegmens szabályozását. Ez a szegmens a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóké (FAKSZ), amiről hétköznapi emberek talán nem sokat hallottak, de mégis, a Közbeszerzési Hatóság adatbázisa alapján 891 szaktanácsadót, illetve évi úgy 10-20 milliárd forintos piacot érint – írja a 444.hu.
- Bizonyos, nagy értékű, vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseket lebonyolító szervezeteknek független, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat kell felkérniük.
- Egy friss, február 2-án megjelent, kormányrendelet-módosítás teljesen felborította a közbeszerzési szakértói piacot, a jövőben az erre kötelezettek csak olyanokkal szerződhetnek, akikkel előzetesen az állam központosított keretszerződést kötött.
- Az ilyen közbeszerzésekkel járó munka mennyisége alapján a kormánnyal keretszerződést kötő szerencsés szakértők csak alvállalkozók segítségével tudják majd ellátni a feladatot.
- Vagyis a kormány beiktatott egy olyan lépcsőt a rendszerbe, amin a kiválasztott kevesek lényegében csak jutalékot szednek be.
- Ezzel egyrészt drágul, másrészt központilag ellenőrizhetőbbé, magyarán irányíthatóbbá válik a rendszer.
Az eddig érvényes szabályozás alapján a költségvetési szervek és állami tulajdonú gazdasági társaságok uniós értékhatárt meghaladó vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseik bonyolításához FAKSZ-ok segítségét kellett, hogy igénybe vegyék. Ez a 891 FAKSZ 2019-ben közel háromezer magas értékhatárú, összesen 2600 milliárd forint beszerzési értékű, illetve további néhány ezer uniós forrást érintő közbeszerzés lebonyolításán dolgozott. Egy-egy ilyen közbeszerzés komoly munka. A szakértőnek tisztában kell lennie az uniós és a magyar joganyaggal, egy közbeszerzés lebonyolítása akár hónapokig is eltarthat, és az se árt, ha a FAKSZ a közbeszerzésben érintett területnek is szakértője, legyen szó szoftverbeszerzésről, vagy építőipari beruházásról.
Egyik napról a másikra
Az új, február 2-ával hatályos, vagyis a piac szabályait egyik napról a másikra átalakító szabályozás értelmében mostantól az érintett szervek nem szerződhetnek szabadon FAKSZ-okkal, csak olyanokkal, akikkel előtte központosított keretszerződést kötöttek. Hogy ezek kik lesznek, egyelőre rejtély, mert még nem létezik a keretszerződés, még csak a pályázatot se írták ki rá. A folyamatban levő eljárásokra ugyan nem vonatkozik az új, hatályos szabályozás, de azokra a tevékenységekre bizonyosan, ahol a közbeszerzési eljárás még nem indult meg, viszont az akár a hónapokig tartó tanácsadói előkészítő munka már megkezdődött.
A laikusok számára nehezen érthető, tömény jogásznyelven megfogalmazott rendelet szerint ezzel valójában csak azt érik el, hogy ezentúl a szaktanácsadói munkát kiválasztott kevesek fölözhetik le, ám a munka mennyiségére tekintettel ők kénytelenek lesznek alvállalkozóként bevonni a tutiból kimaradókat is. Vagyis lényegében a kormányrendelettel csak beépítettek egy közbenső lépcsőt, egy olyan réteget, akik valódi verseny nélkül, feltehetően magas díjakért vállalják a tevékenység ellátását, hogy aztán a munkát, jóval alacsonyabb díjazásért továbbadják azoknak, akik eddig is végezték. Ennek eredményeként megdrágulhat a közbeszerzések lebonyolítása.
Központi irányítás
A változást hivatalosan azzal indokolják, hogy így megakadályozható lesz, hogy az oligarchákkal összejátszó szaktanácsadók felverjék az árakat. Valójában azonban még irányíthatóbbá válik a közbeszerzési piac, hiszen kevesebb szaktanácsadót kell csak kézben tartani, a kiválasztott körön kívüliek már legfeljebb alvállalkozóként dolgozhatnak be a piacra.
Így tehát a jövőben egy akár négy évre előre keretszerződést köthetnek kiválasztott kevesekkel a kizárólag az állami szektor közbeszerzéseinek lebonyolítására. Hogy miért pont most húzták ezt meg? 2021-ben indul az EU új költségvetési ciklusa, és a kormány a pletykák szerint az első évben akár a magyar költségvetés terhére is le akarná hívni a támogatások többségét. Ezeket a forrásokat közbeszerzéseken kéne elosztani, ezeket a beszerzéseket pedig már a kiválasztott kevesek bonyolíthatnák.
A kormányrendeletet forrásaink szerint még a közbeszerzési hatósággal és szakmai szervezetekkel se egyeztették előre, felkészülési idő hiányában még jogbiztonsági kérdéseket is felvet és sértheti az Alaptörvényben biztosított vállalkozás szabadságát és a tisztességes gazdasági versenyhez való jogot.
