Az emberek általában nem szeretnek temetésekre járni, még akkor sem, ha csak távoli ismerősüket, vagy régi kollegájukat kísérik el utolsó útjára.
Nem beszélve arról, ha közvetlen szeretteikről, családtagjaikról van szó, mert a temetés mindig fájdalmas, és az elmúlásról, a megismételhetetlen életről szól. Persze, ha gyászjelentést kapsz valahonnan, illik elmenned erre a szomorú szertartásra. Egyrészt az elhunyt iránti tiszteletből, másrészt meg azért, mert az ő környezete elvárja azt, hogy jelen legyél az utolsó útján.
Temetéskor gondold végig – az elhunytra emlékezve – a te eddigi életedet, pályádat is. Elevenítsd fel gondolatban az elhunyttal közösen megélt emlékeidet, barátságotokat, közös sikereiteket, de kudarcaitokat is. Hidd el, ő már másképp látja azt a küzdelmet, melyet mi itt életnek nevezünk. Ha mindezt így végiggondolod, ebből sokat tanulhatsz, ezáltal bölcsebbé válhatsz, és ami még ennél is fontosabb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb leszel, és el tudod engedni lélekben az elhunytat. A fájdalom mellett, hogy elveszítetted őt, egyúttal beletörődhetsz saját sorsodba is, mert beláthatod, hogy a halált senki sem kerülheti el, így majd te sem.
Tégy tehát úgy, hogy számot vetsz eddigi éle-teddel, levonod annak tanulságait, és a jövőben semmit se kelljen megbánnod, így emelt fővel állsz majd önmagad által megélt sorsod előtt. Tudjuk, mindannyian, most járvány van, sőt világjárvány, a kórházak túlterheltek, és bizony sok ember távozik el így az élők közül. Ez egy szörnyű helyzet, de az emberiség történetében volt már ilyen, annakidején, a középkorban fél Európát kipusztította a pestis, majd az I. világháború után az úgynevezett spanyolnátha lett világjárvány, kipusztítva a Föld lakosságának mintegy öt százalékát.
Akkor még védekezni sem tudtak igazán a járvány ellen, mert nem volt olyan fejlett az orvostudomány. Ma már védekezni tudunk, de – valljuk be – a fejlett orvostudományt is, az egészségügyet is váratlanul érte a koronavírus-járvány, pandémia, világméretű megjelenése most, a XXI. században.
Születés, élet és halál. Bizony ez az az örök körforgás, melyet így végiggondolva az elmúlást, megérthetsz, és persze életed értelmében is végképp megnyugodhatsz, hiszen azzal, hogy életben vagy, a Teremtőnek célja van még veled.
ábrahám
