A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) harmadik éve folyó kutatása alapján nő a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában – írja az MTI. A szennyezés elsősorban kommunális eredetű.
Az adatok alapján a 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik, többségük azonban nagyobb darabok morzsolódásával, fizikai behatás révén jön létre. Ilyen hatás többek között a mosás, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba.
A SZTE kutatói egy, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozásával zajló projekt keretében elemzik a Tisza mikroműanyag-szennyezettségét a forrástól egészen a torkolatig. Évente mérik, mennyi szennyeződés rakódott le az üledékben. Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Sentinel-2 ötnaponta készített felvételei alapján arra is következtetnek, milyen a víz lebegtetett hordaléktartalma, és ennek mekkora részét teszik ki a mikroműanyagok.
Ennek egyik oka az, hogy a Felső-Tisza mentén a települések egy részén nem megoldott a szennyvíztisztítás, vagy csak az elmúlt négy-öt évben készült el a tisztító. Az elmúlt több évtizedben, amióta műszálas ruhák léteznek, a szennyvízzel a műanyagok a folyóba kerültek, és ott is maradnak, 500-1000 évig nem bomlanak le.
Az SZTE szakértői a tervek szerint tovább vizsgálják a Tisza és esetleg más folyók mikroműanyag-szennyezettségét, arra is választ keresve, hogy az árvizek miként szállítják tovább a szennyezést, és hol rakják azt le. A kutatük arra is kíváncsiak, hogy mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban, és milyen veszélyt jelenthet az iszap mezőgazdasági parcellákra történő kihelyezése a talajra.
A Tisza nevében, ami népeket köt össze – a Tisza fontos része az életünknek
