93 ezer születés áll szemben a minden valószínűség szerint több mint 150 ezer elhalálozással. A népességveszteség egyetlen év alatt megközelíti, akár el is érheti a 60 ezret Magyarországon.
2021-ben ez a fogyás nagyobb mértékű, mint bármikor békeidőben a megbízható adatszolgáltatás kezdete, vagyis 1876 óta. A rekordot döntő népességfogyásra először Kapitány Balázs demográfus hívta fel egy Facebook-posztban a figyelmet. Bár a KSH hivatalos év végi adatai még nem jöttek ki, de azt már a havi számokból is látni, hogy közel
60 ezerrel, vagyis egy közepes megyeszékhelynyivel lettünk kevesebben.
A halálozás alakulásának területi megoszlását a KSH heti monitorja összesíti. 2021. szeptember első hetétől december 19-ig (35–50. hét) a fővárosban és 11 megyében csökkent, a többi 8 megyében nőtt az elhunytak száma az előző év azonos időszakához képest.
Bács-Kiskun megyében a halálozás emelkedést mutat
2019-ben 6973-an, 2020-ban 7595-en hunytak el megyénkben. 2021-ben az utolsó negyedévi adatokat még nem közölték, januártól augusztus végéig bezáróan 6134-en mentek el. A részadatokból viszont arra lehet következtetni, hogy nem történt visszafordulás e tekintetben.
Országos viszonylatban, ha a járvány előtti azonos időszakot vetjük össze a 2021-essel, akkor kiugró emelkedést látunk. 2021. szeptember és december 19. közti hetekben 2019 azonos időszakához képest 26%-kal nőtt a halálozások száma.
Lehet, és biztosan lesz is vita arról, hogy ebből mennyi írható a koronavírus számlájára, de az tény, hogy több mint 150 ezer magyar halt meg 2021-ben – annyi, mint 1945 óta soha, állapította meg a telex.hu.
