Hiába nem a csatatér választási körzetek közé sorolják az elemzők a Kiskunfélegyháza központú, Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületet, mégis régen látott, heves politikai küzdelem zajlik a Homokhátságon. Az egységes ellenzék jelöltje, a kiskunfélegyházi önkormányzati képviselő Kis-Szeniczey Kálmán és a térség jelenlegi országgyűlési képviselője, a fideszes Lezsák Sándor feszülnek egymással szembe, ahol a fideszes hegemóniát utoljára Garai István tudta megtörni, és szerzett egyéni mandátumot még 2006-ban.
Kis-Szeniczey korábban is indult már országgyűlési választásokon az LMP zöld színében, aki most hatpárti támogatással kampányol, legutóbb éppen Izsákon tartott teltházas fórumot. A személyes és utcai jelenléttel párhuzamosan az online térben is aktív. Napirenden tartott témái között szerepel a térség kritikus minőségű úthálózata, az elsivatagosodás, a közszolgáltatások hiányossága, és a Lezsák Sándor nevével összefort Hungarikum Liget, közismerten Lakitelek Népfőiskola.
Lezsák kampányának intenzitása egyelőre visszafogottabb, már ami a postaládákba dobott újság, szórólap, utcai fórum vagy online megjelenés mennyiségét illeti. Ezzel szemben Lezsák neve mégis többször forog a fideszhez kötődő médiaistállón keresztül, benne a Petőfi Népe, a baon.hu, valamint a TV és rádió csatornáin át.
A két jelölt erőforrásait tekintve nincsenek egy súlycsoportban, ezért is feltűnő az a hevesség, amit most Lezsákék tanúsítanak az ellenzéki jelölttel szemben.
Meddig lehet bírni, hogy nincs válasz?
Kis-Szeniczey tavaly nyár óta többször fordult közérdekű adatigényléssel Lezsák Sándor országgyűlési képviselőhöz. A politikus azt szeretné megtudni, hogy a mintegy 30 milliárd forint közpénzből épült Hungarikum Liget, amihez turul alakú lovarda, kunhalommal fedett borkatedrális, footgolf pálya, wellness hotel, planetárium is tartozik, miből és mennyiből működik. Kis-Szeniczey ezért közérdekű adatokat kért a Népfőiskola Alapítványtól, az EMMI-től, a Miniszterelnökségtől és a Szeged-Csanádi Egyházmegyétől. Utóbbitól azért, mert a Népfőiskola vagyona bagóért szállt az egyházmegyére: a Népfőiskola 170 milliós adósságával szemben még a 100 millió forintot sem érte el az összeg, amennyiért a Népfőiskola az egyházé lett. A népnemzeti élményközpontot 2020-ban adták át a püspökségnek.
Az ellenzéki jelölt hiába írt több hivatalos levelet az elmúlt hónapokban Lezsák Sándornak és a Hungarikum Ligetet finanszírozó szervezetekhez, kérdéseire nem, vagy csak kisebb részben érkezett válasz, de azok is csupán a Lezsák által megbízott ügyvédi irodától, összességében semmitmondó válaszok, írja közösségi oldalán Kis-Szeniczey.
A kérdések között szerepelt az, hogy rendelkezik-e a Népfőiskola Alapítvány állami, illetve önkormányzati vagyon fölött. Erre elmulasztottak válaszolni, de azt megválaszolták, hogy költségvetési támogatásban viszont részesült. Hogy mennyiben, azt már Kis-Szeniczey csapatának kellett kikutatni különböző jogszabályokban.
Röpülő százmilliók
A Lakitelek Népfőiskola 2017-ben 300 millió forint, 2018 és 2020 között minden évben 625 millió forint állami támogatásban részesült az EMMI-n keresztül. 2020-ban, a Miniszterelnökségen át további 6 milliárd (!) forintot kapott beruházás címén. Nemcsak a 2020-as év, hanem a 2018-as is kedvezően alakult Lezsákéknak, ugyanis a 625 millió forintnyi állami támogatáson túl további két kormányhatározatban is feltűnik a Népfőiskola kedvezményezettként.
Az 1808/2018. (XII. 23.) Korm. határozat értelmében a Lakitelek Népfőiskola beruházásával összefüggő feladatokra további 790 millió forintról döntött az Orbán-kormány. Majd négy nappal később újabb 790 millió forintról az 1835/2018 (XII. 27.) Korm. határozat értelmében. Ez utóbbi szerint:
- a Kölcsey Ház felújítására 540 millió,
- a Gyarmati Dezső Tanuszodára 30 millió,
- a 2. számú porta építésére 20 millió,
- az avar kori leletek bemutatására 50 millió
- az Északi terület környezetének rendezésére, tehát öntözési, parkosítási, környezetrendezési munkákra 150 millió forint jutott. Összesen 790 millió forint.
Ezek az összegek csupán töredékét mutatják annak a több tízmilliárdnyi vagyonnak és támogatásnak, amit a Kecskeméttől 23 kilométerre található, Lezsák Sándor mindent is maga alá gyűrő birodalma magába szívott. Mára eltűnt nemcsak a rendszerváltás egyik szimbólumaként ismert lakiteleki sátorhely, hanem vele együtt a puritánság miliője is. Leánykori nevén a Népfőiskola mára egy sok tízmilliárdos komplexum, amely kifejezője Orbán dúvad-államának, amelyben a kabát a népnemzeti hagyomány, de alatta a négycsillagos Hungarikum Szállodát a semmiből milliárdossá lett Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szegedi politikus cége építi fel bruttó 10 milliárd forintból.
Perrel fenyegetőzés
Miután Kis-Szeniczey Kálmán többedik levelére sem kapott választ, január közepén, a Hungarikum Liget elől videóüzenetben számolt be adatigénylési kísérleteiről. Három héttel később fenyegető hangú levelet kapott Lezsák Sándor ügyvédeitől, amiben az elmondottakat sérelmezik, és az ellenzéki politikust arra kérik, hogy a videót 24 órán belül távolítsa el, ellenkező esetben perre kerül sor.
A félegyházi politikus Facebook bejegyzésében ezt is írja:
„A Lezsák Sándor családja, barátai és személyes érdekköre által irányított Népfőiskola Alapítvány politikai befolyást váltott át gazdasági hatalomra, hatalmas értékű vagyon egyházi és kormányzati segédlettel történő felhalmozására. Ezzel összefüggésben az elmúlt hónapokban közérdekű adatigényléssel fordultunk Lezsák Sándorhoz és alapítványaihoz, melyekre nem, vagy csak kisebb részben érkezett érdemi – csupán az általa megbízott ügyvédi irodától megküldött –, összességében semmitmondó válasz.”
Bejegyzését azzal zárja, hogy a Lezsák birodalom átvilágítása képviselőjelölti programjának egyik kulcskövetelése.
