Hiába nem a csatatér választási körzetek közé sorolják az elemzők a Kiskunfélegyháza központú, Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületet, mégis régen látott, heves politikai küzdelem zajlik a Homokhátságon. Az egységes ellenzék jelöltje, a kiskunfélegyházi önkormányzati képviselő Kis-Szeniczey Kálmán és a térség jelenlegi országgyűlési képviselője, a fideszes Lezsák Sándor feszülnek egymással szembe, ahol a fideszes hegemóniát utoljára Garai István tudta megtörni, és szerzett egyéni mandátumot még 2006-ban.
Kis-Szeniczey korábban is indult már országgyűlési választásokon az LMP zöld színében, aki most hatpárti támogatással kampányol, legutóbb éppen Izsákon tartott teltházas fórumot. A személyes és utcai jelenléttel párhuzamosan az online térben is aktív. Napirenden tartott témái között szerepel a térség kritikus minőségű úthálózata, az elsivatagosodás, a közszolgáltatások hiányossága, és a Lezsák Sándor nevével összefort Hungarikum Liget, közismerten Lakitelek Népfőiskola.
Lezsák kampányának intenzitása egyelőre visszafogottabb, már ami a postaládákba dobott újság, szórólap, utcai fórum vagy online megjelenés mennyiségét illeti. Ezzel szemben Lezsák neve mégis többször forog a fideszhez kötődő médiaistállón keresztül, benne a Petőfi Népe, a baon.hu, valamint a TV és rádió csatornáin át.
A két jelölt erőforrásait tekintve nincsenek egy súlycsoportban, ezért is feltűnő az a hevesség, amit most Lezsákék tanúsítanak az ellenzéki jelölttel szemben.
Meddig lehet bírni, hogy nincs válasz?Kis-Szeniczey tavaly nyár óta többször fordult közérdekű adatigényléssel Lezsák Sándor országgyűlési képviselőhöz. A politikus azt szeretné megtudni, hogy a mintegy 30 milliárd forint közpénzből épült Hungarikum Liget, amihez turul alakú lovarda, kunhalommal fedett borkatedrális, footgolf pálya, wellness hotel, planetárium is tartozik, miből és mennyiből működik. Kis-Szeniczey ezért közérdekű adatokat kért a Népfőiskola Alapítványtól, az EMMI-től, a Miniszterelnökségtől és a Szeged-Csanádi Egyházmegyétől. Utóbbitól azért, mert a Népfőiskola vagyona bagóért szállt az egyházmegyére: a Népfőiskola 170 milliós adósságával szemben még a 100 millió forintot sem érte el az összeg, amennyiért a Népfőiskola az egyházé lett. A népnemzeti élményközpontot 2020-ban adták át a püspökségnek.
Az ellenzéki jelölt hiába írt több hivatalos levelet az elmúlt hónapokban Lezsák Sándornak és a Hungarikum Ligetet finanszírozó szervezetekhez, kérdéseire nem, vagy csak kisebb részben érkezett válasz, de azok is csupán a Lezsák által megbízott ügyvédi irodától, összességében semmitmondó válaszok, írja közösségi oldalán Kis-Szeniczey.
A kérdések között szerepelt az, hogy rendelkezik-e a Népfőiskola Alapítvány állami, illetve önkormányzati vagyon fölött. Erre elmulasztottak válaszolni, de azt megválaszolták, hogy költségvetési támogatásban viszont részesült. Hogy mennyiben, azt már Kis-Szeniczey csapatának kellett kikutatni különböző jogszabályokban.
Röpülő százmilliókA Lakitelek Népfőiskola 2017-ben 300 millió forint, 2018 és 2020 között minden évben 625 millió forint állami támogatásban részesült az EMMI-n keresztül. 2020-ban, a Miniszterelnökségen át további 6 milliárd (!) forintot kapott beruházás címén. Nemcsak a 2020-as év, hanem a 2018-as is kedvezően alakult Lezsákéknak, ugyanis a 625 millió forintnyi állami támogatáson túl további két kormányhatározatban is feltűnik a Népfőiskola kedvezményezettként.
Az 1808/2018. (XII. 23.) Korm. határozat értelmében a Lakitelek Népfőiskola beruházásával összefüggő feladatokra további 790 millió forintról döntött az Orbán-kormány. Majd négy nappal később újabb 790 millió forintról az 1835/2018 (XII. 27.) Korm. határozat értelmében. Ez utóbbi szerint:
