A Kijevből menekült anyát kecskeméti család fogadta be, nem könnyítik meg neki a munkavállalást

- Advertisement -

Az 50 napja tartó háború miatt milliók kényszerültek elhagyni otthonukat, amióta Vlagyimir Putyin Oroszországa február 24-én bombázni kezdte a független Ukrajnát. A legtöbb menekültet, több mint 2,5 millió embert, Lengyelország fogadta be. Magyarországra is több mint négyszázezren érkeztek, de többségük rövid idő után már tovább is állt. Vannak, akik azért nem mennek nyugatabbra, mert a háború után szeretnének visszatérni a hazájukba.

Ezt tervezi Rita is, aki Kijevből menekült el gyermekével, akiket egy kecskeméti család fogadott be hetekkel ezelőtt. Rita a maga által kialakított Ingvar ingmárka és az ezeket gyártóüzem tulajdonosa. Kreatív, gyakorlott, jól képzett munkaerő. Most varrónőként fog elhelyezkedni. Először Észtország majd Ausztria végül Kecskemét is feldobott számára elfogadható ajánlatokat, amikor munka után nézett.

Az egyik kecskeméti varróüzem angolul is jól beszélő tulajdonosával állapodott meg végül. Jobb állást is kaphatott volna a varrónőnél, de nem akart felelősebb posztot vállalni. Csak olyat, amit bármikor abbahagyhat. Nem hagyna ugyanis hátra befejezetlen fejlesztést vagy hosszabb feladatot, mert reméli, hogy mielőbb véget ér a háború és otthon újból dolgozhat.

A Kecskemétre érkező menekültek munkavállalási szándékát és szakképesítésre vonatkozó adatait a Menekültügyi Információs Ponton (Kecskemét, Kápolna utca 24.) veszik nyilvántartásba. Először a munkáltatókat a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, majd az AIPA kereste meg. Később kérték, hogy az adatokat átadhassák a Foglalkoztatási Hivatalnak az operatív ügyintézés érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara arról tájékoztatott egy levelében, amit a munkaadóknak küldött ki, hogy

„az eddigi tapasztalatok alapján többségében nők érkeznek, gyermekekkel, amely nehézkessé teszi az elhelyezkedést.”

Ez azzal is összefüggésben áll, hogy amíg fennáll a hadiállapot, a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát, ezzel is jelentősen csökkentve a menekültek számát és az azzal járó terhelést.

Nem könnyítik meg a munkavállalást

Rita segítségére volt a vállalat vezetője, aki végig kísérte a hosszadalmas regisztrációs és munkába állási folyamaton.

Ahhoz, hogy valaki munkát vállalhasson, meg kell kapnia a menedékes státuszt, majd a munkáltatónak kérelmeznie kell a munkavállalási engedélyt. (Múlt heti adatok szerint a háború kitörése óta 12 300 ember kért menedékes státuszt Magyarországon.) Menedékes státuszt csak személyesen lehet kérni az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál (OIF). Ezt egy csütörtöki napon szerették volna elintézni, de elsőre nem sikerült. Másnap rendészeti autóval kiszállt három fő az önkéntes szállásadókhoz, itt egy órát töltöttek el, több telefont intéztek, de ezek után sem sikerült rendezni a regisztrációt. Hétfőn viszont már ez megvalósult.

Aki adóköteles tevékenységet végez, annak be kell jelentkeznie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Ezt miután Rita megkapta a menedékes státuszt kedden azonnal meg is igényelték a részére.

A következő nap a TAJ-szám igényléséről szólt. Az egészségbiztosítási ellátások igénybevétele kapcsán társadalombiztosítási azonosító jelre van szükség. Csütörtökön, pénteken a vállalkozó már bejelenthette Ritát, aki hétfőtől, mintegy 10 nap után munkába állt, illetve a támogatást folyósíthatják a munkáltatónak.

Ha ezt az időt összevetjük azzal, amikor egy helyben (Kecskemét 4.0) támogatott (multinacionális) vállalat külföldi munkaerőt keres, akkor látjuk, hogy mennyire is hosszadalmas és bonyolult a regisztráció. Hajnali négykor megérkezik a busz a külföldiekkel, és az erre speciálisan kinyitott egyablakos ügyintézés gyorsan regisztrálja őket. Hét órakor pedig már munkaruhában, kioktatva és regisztrálva állnak a futószalag mellett a munkások. (Ha a kecskeméti repülőtér charterjáratok fogadására alkalmas volna, ezt a folyamatot még gyorsabban és hatékonyabban használnák ki minden bizonnyal egyes cégek.)

Rita segítségére szerencsére ott volt a munkaadója, így minden nyelvi gond nélkül át tudta küzdeni magát a bürokrácián.

A magyar állam támogatást biztosít azoknak a feltételeket teljesítő munkaadóknak, akik menekültként érkező ukrán állampolgárokat foglalkoztatnak. Az ezt bevállaló cégek havonta 60 ezer forint támogatást kapnak a menekültként érkező ukrán állampolgárok foglalkoztatása esetén, míg gyermekeik után további 12 ezer forint jár nekik, ezt részletezi a 86/2022. (III. 7.) kormányrendelet a menedékesek foglalkoztatásáról szóló szabályban.

Photo: Maximilian Clarke / Story Picture Agency via Shutterstock

Nem teljesen egyértelmű viszont a gyermek helyzete. Regisztrálva ugyanis tankötelessé válik, elvben tehát ellenőrizhetik, hogy látogatja-e az erre kijelölt intézményt, holott az ukrán távoktatás megoldott. A kisebbek saját osztályukkal, a nagyobbak központi elosztottból tanulnak.

Elindult a munkakeresési folyamat a menekültek körében

Az ukrán menekültek egy része valamennyi készpénzzel érkezett, másik részének viszont egyáltalán nem volt megtakarítása, és csak az adományokra támaszkodhatott. Mostanra viszont már annak is elfogyhatott a pénze, akinek eddig volt valamennyi megtakarítása. Nekik két lehetőségük van: továbbra is adományokból és az ijesztően kevés állami segélyből húzzák tovább, vagy megpróbálnak munkát keresni. Ezt már a 444.hu írja abban a cikkében, amiben arról van szó, hogy

egyre több vállalat érzékeli, hogy elindult a munkakeresési folyamat a menekültek körében.

Az építőiparban a közép- és nagyvállalatok esetében a menekültek foglalkoztatására már van tapasztalat, ezért a nyelvtudás sem jelent problémát. A kecskeméti autóiparban is hasonló a helyzet, hiszen évek óta sok ukrán vendégmunkás dolgozik a városban. A kérdés itt az, hogy az akadozó termelés következtében mennyi munkásra van szükség a termelőüzemekben.

Hogy az Orbán-kormány mennyire akarja a jobban képzettebb ukránok itt tartását a munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdaságban azt nehéz most pontosan megítélni. Mindenesetre a rugalmasabb, gyorsabb és szervezettebb ügyintézésre nagyobb gondot fordíthatna a kormány. Igény ugyanis úgy tűnik mindkét oldalon van, a menekültek között egyre többen keresnek munkát, a vállalatok egy részéről pedig lenne erre nyitottság. Például a Tesco az Ökomenikus Segélyszervezettel működik együtt, ők közvetítenek a cég és munkavállalók között, és kínálnak munkalehetőséget.

De ne feledkezzünk meg azokról az ukrán szakemberekről sem, akik otthon maradtak és a háború ellenére a GAZPROM-tól és TRANSNEFT-től napi szinten átveszik a Magyarországnak járó energiahordozót és nyersanyagot és még karban is tartják a szállító hálózatot, hogy azon át a gáz eljuthasson hozzánk. Ezért is érthetetlen az a sok elfogult és politikailag leegyszerűsített komment az ukránokkal szemben és Putyin mellett. Ha egy kicsit is belegondolunk, itt a munkavilágában mutatkozik meg az, hogy min és kiken is múlik az, hogy tudjunk egyáltalán energiahordozóhoz jutni ebben a kritikus régióban.

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Magyar Péter Kecskeméten zárta Bács-Kiskunban tett körútját

Szerda este érkezett Kecskemétre Magyar Péter országjárása során, a főtéren találkozott szimpatizánsaival és beszédet mondott. Az eseményről a KecsUP...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...
Exit mobile version