„Star Wars-os pólóban akartam jönni, csak az asszony nem engedte” – viccelődött Takács Péter, a Szent János Kórház akkori főigazgatója a kormánypárti PestiTV stúdiójában. 2020 novemberében jártunk, közelítettük a koronavírus-járvány második hullámának csúcsát. Több mint hétezer fertőzöttet ápoltak kórházban, ami Magyarországon addig példátlanul soknak számított, és halálozásban is egyre rosszabbul álltunk, lassan elértük az európai élmezőnyt – írja a 444.hu.
Konkrét számokat is megosztott: a megelőző két hónapban 535 súlyos és középsúlyos beteg feküdt bent náluk, közülük 44-en haltak meg.
Ritka közlékeny pillanata volt ez.
Csaknem egy évvel később, 2021 októberében Takácsot tanúként hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék egy közérdekűadat-perben, amit azért indítottunk, mert az OKFŐ-n keresztül nem volt hajlandó kiadni a járvánnyal kapcsolatos kórházi statisztikákat.
A több mint egy évig tartó pereskedés csekély eredményt hozott. Az eredetileg kért adatoknak végül csak töredékét kaptuk meg (részletek itt), de az OKFŐ eljárása és Takács szereplése sok mindent megmutatott a rendszer természetéből – a cikk részletesen bemutatja az adatigénylés körüli hercehurcát.
„Nem feltétlenül az egészségügynek felróható okok”
Néhány hete Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató beszédet mondott az Orvosi Kamara kongresszusán. A járvánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott, „hihetetlen nagy arányban tudtunk életeket megmenteni (…) még akkor is, ha túl sok embert vesztettünk el különféle, nem feltétlenül az egészségügynek felróható okok miatt”.
Szerinte a járvány idején szembesültek az egészségügy szervezési, kommunikációs gondjaival, amik „jelentős része talán irányítási, döntéshozatali kérdésekre vezethető vissza, egy része pedig a humán erőforrás területén elmaradt döntésekre”. Nem részletezte, mit ért ez alatt pontosan.
A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.