A közel 60 éves Lővei Klára kollégium lebontására nyújtott be indítványt Király József képviselő. A szocializmusban épült egykori óvónőképző kollégium 2020 óta a Református Egyház tulajdona, és használaton kívül van. Király szerint ideje helyreállítani a korabeli városi arculatot a Piaristák terén.
Kecskeméten 1959-ben indították el a felsőfokú óvónőképzést, és a hallgatók számára kijelölt új diákotthon építése 1965-ben kezdődött el. Az 1976-ban átadott, akkor “korszerűnek” számító Lővei Klára Kollégium “elnyerte (…) a szocialista kollégium megtisztelő címet.”
A diákotthon 2020-ig működött a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kar irányítása alatt. A vélemények szerint a kollégium “a régi szocialista idők munkásszálló érzetét” keltette. “Megfizethető” volt, de “borzasztóak voltak a WC-k”, és “már igazán ráfért volna egy felújítás.”
2020-ban a kormány döntésének értelmében a Neumann János Egyetem is részt vett a felsőoktatási fenntartói modellváltásban. Működtetésére létrejött a Neumann János Egyetemért Alapítvány. Ezzel egy időben a kecskeméti Pedagógusképző Kar több intézménnyel együtt a Magyarországi Református Egyház tulajdonába került Gulyás Gergely miniszter módosító javaslatára.
Gulyás célja “az egyház szociális, oktatási, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése” volt. A Pedagógusképző Kar beolvadt a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetébe. Kecskeméten nem maradt önálló kar a képzésre, és a Lővei Klára Kollégium 2020 óta kihasználatlanul maradt.
“Miután a Neumann egyetemtől átkerült a Károli egyetemhez a kar, látszik, hogy nincs ott jó kezekben.” – Mondta Király József, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője. “Megkapták a Lővei Klára Kollégiumot is a reformátusok, amit be is zártak” – emelete ki Dr. Tóth Szilárd (Szövetség a Hírös Városért) önkormányzati képviselő egy 2021-es sajtótájékoztatón. Az ellenzék arra kérte a városvezetést, hogy a Neumann egyetem vegye vissza a pedagógusképzést, és önálló karként működtesse.
Király József indítványában leírja, a Lővei Klára Kollégium “küllemével, nagyságával, elhelyezkedésével finoman fogalmazva sem illett a korábban kialakult városképbe.” Arra kéri Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert, kezdeményezze az épület elbontását, hogy helyreállítsák „a korabeli városi arculatot a Piaristák terén”.
Az indítványról a soron következő, februári közgyűlésen dönt a kecskeméti közgyűlés.
