Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

Három kérdés Szurcsik Józsefhez – Nyugtalan Idők kiállítás Kecskeméten

- Advertisement -

Február 3-án nyitották meg Szurcsik József képzőművész első önálló kecskeméti kiállítását Nyugtalan idők címmel. Több különböző sorozatot, apokaliptikus és időtlen képeket mutattak be a Hírös Agóra Kodály termében. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó tudományos-fantasztikus műveket és gyárépületeket idézett fel a KecsUP tudósítójának.

A kiállítást Virág Ágnes művészettörténész nyitotta meg, a festőművészt megszólítva. Kiemelte, hogyan változott az évek során a világa; hogyan váltották fel a “falakba zárt, tornyokból előtörni látszó alakokat” törékeny, helykereső, reménykedő és megsebzett tekintetek. Ezek az arcok felénk fordulnak, és kénytelenek vagyunk a szemükbe nézni. “Meztelenek, rejtőzködnek, és mi is lemeztelenedünk előttük.”

A művészettörténész Szurcsikhoz intézte a szavait, mintha a tárlat vendégei csak szerencsés hallgatói volnának egy fontos levélnek. A művésztől idézett gondolatok segítettek megérteni a festmények mögötti érzelmeket. “Azt mondod, a vívódás és a bizonytalanság megmarad életünk végéig.”

“Azt mondod, a vívódás és a bizonytalanság megmarad életünk végéig.”

Alkotói munkájára nagy hatással volt az angyalföldi munkáskörnyezet, ahol felnőtt. A régi indusztriális közeg a mai napig inspirálja. “Nagyon szeretem az ilyen helyeket, az Óbudai Gázgyárat és a környékét. De az egyik kedvencem az angyalföldi Láng Gépgyár épülete.” – Osztotta meg Szurcsik a KecsUP tudósítójával.

A közönség akaratlanul is párhuzamot von a festmények és az aktuális társadalmi problémák között. A mai tragédiák, vagy a globális pandémia azonban nem kapcsolódnak közvetlenül a képzőművész munkáihoz. Apokaliptikus, fenyegetően idegen és fantasztikus képeit Hieronymus Bosch és Caspar David Friedrich jeleneteihez, vagy Dante Isteni színjátékához hasonlították.

Szurcsik József képei nem illusztrációk, mégis szorosan összefonódnak a szorongó ember toposzával.

Szurcsik József képei nem illusztrációk, mégis szorosan összefonódnak a szorongó ember toposzával. Így nem elég múlt a remekműveihez kötni a festményeket, megtaláljuk bennük a kozmikus nihilizmus vonásait, a modern történeteket is. Egy vendég a sötét égitesteket, ismeretlen tájakat és jelenéseket látva Miura Kentaró földi poklot ábrázoló mangapaneleit (Berserk) is felidézte.

Amikor a meghatározó science-fiction alkotásokról kérdeztük, Szurcsik egy váratlan nevet említett. “Nem tudnék csak egyet felidézni, annyi volt. Talán kevesen értenének velem egyet, de az egyik meghatározó sci-fim az Andrej Rubljov volt Tarkovszkijtól. Az nem egy egyszerű korkép volt. És ha már Tarkovszkij, akkor persze ott a Sztalker is.”

Képein megtaláljuk bennük a kozmikus nihilizmus vonásait, a modern történeteket is.

Andrej Tarkovszkij utóbbi filmjében a Sztalker kísérő, aki a megbízóit egy tiltott és félt területen, anomáliákon keresztül vezeti. A Zónában a céljuk egy szoba, ahol mindenki önmagával találkozik. Felmerül a kérdés, Szurcsik kivel azonosul az időtlen, önreflexív beszélgetést folytató 3 filmszereplő közül, akik a Zónát járják. “Nem tudnám különvenni a Sztalkert, az Írót és a Tudóst. Itt, ezen a kiállításon még talán vállalom, hogy szorosan a nyomomban járjanak; úgy, ahogy a Sztalker vezeti a két utazót.” – mondta a Nyugtalan idők festője.

A 15. századi ikonográfus, Andrej Rubljov életét feldolgozó Tarkovszkij film elsőre szokatlan referencia, de a sci-fi legelemibb problémáit rejtheti. Rákérdez az ember mozgásterére egy fejlődő, de olykor szorító társadalomban. Sci-fibe illő a nyitójelenetben érezhető félelem, ahogyan valaki felemelkedik egy léggömbbel 1400-ban; a szikrázó, forró fém a harangöntő jelenetben; a kép a kolostort elhagyó szerzetesekről a végtelen mezőn, száműzetve egy új életre, kiszolgáltatva az elemeknek.

„Itt, ezen a kiállításon még talán vállalom, hogy szorosan a nyomomban járjanak.”

Hasonló félelmet érezhetünk Szurcsik József festményeit látva. Virág Ágnes ennek ellenére beszédét egy pozitív gondolattal zárta. Emlékeztetett, hogy a képeken ábrázolt allegorikus tűz duális szimbólum. Lehet fenyegető, de “arra sarkall, hogy lenézzünk a mélybe, ahonnan feltör, vagy hogy feltekintsünk az égre, ahol váratlanul elsuhan. És csak halkan suttogom, hogy a te alakjaid sosincsenek egyedül.”

A Nyugtalan idők kiállítás március 4-ig látogatható a Hírös Agóra Kodály Zoltán termében.

Képek: Gyenes Kata; Hírös Agóra

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Negyvenöt évet dolgozott a kecskeméti nyugdíjas, mégsem vehet kedvezményes buszbérletet

Múlt hét szerdán beszámoltunk róla, hogy helyi civil aktivisták szerint nincs minden rendben Kecskemét közösségi közlekedésével, ezért igyekeznek megreformálni a...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...
Exit mobile version