Államtitkár: akkumulátorgyárat építenek Kecskeméten – a polgármester az ellenkezőjéről beszélt

„Sokszor átsiklunk azon tény fölött, hogy a németek Kecskeméten fognak a Mercedes-beruházás kiegészítéseként akkumulátorgyárat építeni.” –

ezt Magyar Levente külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár mondta az Országgyűlésben 2023. február 27-én, amikor a törvényhozók a Magyarországra telepített és telepítendő akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól vitatkoztak. Az államtitkár elmondta azt is, hogy azért a külföldi gyártók, mert a magyar cégek nem rendelkeznek technológiával az akkumulátorgyártáshoz; ilyen gazdaságok pedig Kína, Korea, az Egyesült Államok és Németország. Az államtitkár ekkor említette meg azt, hogy „átsiklunk azon tény fölött”, hogy Kecskeméten építenek akkugyárat és, hogy a debrecenivel ellentétben „valamiért ott (mármint Kecskeméten – szerk.) nem volt ekkora az averzió”.

Bakos Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője Magyar kijelentésére budapesti sajtótájékoztatóján hívta fel a közvélemény figyelmét. A zöld politikus többek között azt kifogásolta, miért az államtitkár „elszólásából” tudható az akkumulátorgyár építésének terve, és a kecskemétiek miért nem kapnak tájékoztatást a városukba tervezett akkumulátorgyárról.

A februári kecskeméti közgyűlésen nem erről volt szó

Bakos bejelentését követően a kecskeméti ellenzék, a Szövetség a Hírös Városért frakció, Kecskemét polgármesteréhez, Szemereyné Pataki Klaudiához fordult.

„Az elmúlt közgyűlésen teljes mellszélességgel állította Polgármester Asszony, hogy nincsenek ilyen tervek. Mára azonban azt látjuk, hogy a kormányzat pozitív példaként emeli ki, hogy Kecskemét nem tiltakozik a beruházás ellen. Ami nem igaz, mert a képviselőcsoportunk kifejezte a tiltakozását a legutóbbi közgyűlésen és fenntartja a korábbi indítványát.” – írja a Szövetség, visszautalva a februári ülésre, ahol Szemereyné Pataki Klaudia polgármester és Falu György alpolgármester azt mondták, nincs szó  akkumulátorgyártásról Kecskeméten.

„Semmilyen tárgyalások nem folytak akkumulátorgyártással összefüggésben. És nem is tervezünk a jövőben ilyet” – érvelt a polgármester a február 17-i közgyűlésen.

Az ellenzéki frakció most azt kérdezi a polgármestertől, hogy miért nem tudtak a kecskemétiek a beruházásról és mikor óhajtotta ezt megosztani a város polgáraival? Amennyiben viszont, ha nem tudott a polgármester a készülő beruházásról „az is baj, ha tudott, és letagadta, az is baj!” – fogalmaz az ellenzéki frakció.

A február 17-i közgyűlési vitáról részletesen írtunk itt a KecsUP-on; akkor a Szövetség azt kezdeményezte, hogy a kecskeméti képviselőtestület egyhangúlag mondja ki: a jövőben ne támogassák akkumulátor és energiatárolással összefüggő vegyi- és veszélyes gyárak létesítését Kecskeméten és közvetlen környezetében. Közös politikai állásfoglalásra ugyan nem került sor, de a vita azzal zárult, hogy nem terveznek Kecskeméten akkumulátorgyárat építeni.

Kerestük a polgármestert és az alpolgármestereket, akiktől azt kérdeztük: tudtak-e a legutóbbi kecskeméti közgyűlésen a tervezett akkumulátorgyár építéséről? Volt-e háromoldalú egyeztetés a Mercedes-Benz, Magyarország Kormánya és Kecskemét Megyei Jogú Város vezetése között? Mekkora kapacitású akkumulátorgyárat terveznek építeni Kecskeméten? Mikor indulna a beruházás és mikor terveznek az ügyben lakossági fórumot tartani? Cikkünk megjelenéséig választ nem kaptunk, amint kapunk, cikkünket frissítjük.

Ami eddig helyi ügynek számított, az most már országos téma

Eddig is épültek hazánkban akkumulátorgyárak, de a Debrecenben épülő gyár és a helyiek tiltakozása új megközelítésbe helyezte a magyar kormány iparosító politikáját is. A gyár vízigénye és a mérgező anyagok miatt aggódnak a helyiek, akik hol lakossági fórumokon, hol tüntetéseken ellenzik a beruházást. Az ellenzéki pártok helyi népszavazási kezdeményezést is indítottak az ügyben, amit azonban a választási bizottság elutasított.

Ami eddig helyi ügynek számított, az most már országos téma. Orbán Viktor ugyanis nem csupán a Magyarországon működő autógyárakat akarná ellátni akkumulátorral, hanem egyenesen akkumulátor-nagyhatalommá változtatná az országot, és jóval többet állítanának elő nálunk, mint, amire helyben valójában szükség lehet.

• A kormány érvkészletében az szerepel, hogy ez az útja az elektromobilitásnak és biztosítani kell az alkatrészeket, hogy a robbanómotoros autók lecserélhetők legyenek.
• A tiltakozó lakosok és az ellenzéki pártok pedig azt kifogásolják, hogy az ilyen irányú iparosítás túlzó; és ezeknek a veszélyesüzemeknek a környezeti hatása problémás, mert veszélyeztetik az édesvízkészletet, elveszik a termőföldeket. És végeredményben gazdasági hatásuk sem éri meg, hiszen Magyarország továbbra is összeszerelőüzem marad.

A kormány ráadásul jelentős állami támogatást is nyújt a Magyarországra érkező akkumulátoripari beruházásoknak, például a jászberényi Sangsin-bővítésnél ez az arány 30 százalékot tett ki; ahogy a debreceni kínai üzem is jelentős állami támogatásban részesül. A beruházások körül több probléma is akadt az elmúlt időszakban. A helyi lakosság általában azt kifogásolja, hogy úgy jelentették be és indították el őket, hogy több esetben az érintett önkormányzatokkal való egyeztetést is mellőzték. A településeknek 2020 márciusa óta amúgy sincsenek építési ügyekben hatósági jogköreik, ezeket a kormányhivatalok gyakorolják, de egyes akkumulátoripari beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté is nyilvánított a kormány, amivel méginkább megkönnyítette a hatósági eljárásokat a cégek számára, összegezte a Magyar Narancs.

Magyar Levente bejelentését követően várhatóan az akkumulátorgyár építése körüli közvita fel fog gyorsulnia Kecskeméten is. Az energia- és vízigényes üzem miatt felmerülő kérdésekre minden bizonnyal a kecskeméti polgárok világos, őszinte és megnyugtató választ akarnak kapni.

Ez is érdekelheti! Ki mit mondott a februári kecskeméti közgyűlésen az akkumulátorgyárról szóló vitában