A hivatalos megjelenés előtt a Népszava birtokába jutott az a jelentés, amit az Európai Parlament héttagú küldöttsége készített, miután Magyarországon tájékozódott a média, az oktatás és a kultúra helyzetéről. A jelentés komoly aggályokat tartalmaz: központosítás, öncenzúra, nacionalista narratíva, ideológiai beavatkozás.
„Beszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet” – szól a megállapítás a küldöttség részéről, amelyben kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakciókhoz tartozó képviselők vettek részt.
2022. november 2-4. között találkoztak kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel. Azt tapasztalták, hogy a kormánypártot, valamint az állami szervezeteket és intézményeket képviselő tárgyalópartnerek a találkozókon azt próbálták bemutatni, hogy Magyarországot a normalitás, a társadalmi és gazdasági jólét, a politikai feszültségek hiánya és a társadalomnak a Fidesz ideológiai irányvonalához való erős ragaszkodása jellemzi.
A delegáció azonban másképp értelmezi a látottakat és hallottakat: komoly aggályokat fogalmaztak meg a médiaszabadság és pluralizmus, az akadémiai szabadság, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban. Kifogásolják a média szabályozását, kétségbe vonják a médiahatóság függetlenségét és szóvá teszik a KESMA megalakulását, amely szerintük annak a bizonyítéka, hogy a független médiát felszámolják és rákényszerítik a kormány szolgálatára.
Az akadémiai szabadsággal kapcsolatban is kritikát fogalmaznak meg a képviselők: úgy vélik, hogy Magyarországon hiányzik a tudományos szabadságot garantáló következetes, világos és átfogó jogi rendszer. Megjelentek új szervek és szervezetek, amelyekben erősödik a kormányzati befolyás. Ez együtt jár a tanárok és intézmények autonómiájának csökkenésével, az oktatás tartalmába való ideológiai beavatkozás fokozódásával és az egyházi tulajdonú oktatás kiterjesztésével.
Szerintük az alkotmányos és törvényi változások a véleménynyilvánítás korlátozását és a művészetek kormányzati szabályozásának kiterjesztését, bürokratikus ellenőrzését célozzák. Úgy vélik, hogy a művészet és a kultúra kormánnyal nem szimpatizáló képviselői számára – megfelelő finanszírozás híján – egyre nehezebbé válik, hogy alkotásaikat bemutassák.
Az EP-delegáció jelentését hamarosan megvitatják az EP illetékes szakbizottságában.
