Kínai óriásbankok vállaltak jelentős szerepet a Vodafone adásvételében, amelyben részben az államhoz, részben a 4iG-hez került a távközlési cég – értesült a Telex.
A lap tavaly decemberben írt arról, hogy a magyar állam nemcsak a Vodafone cég vételárának 49 százalékát fizetné ki, de az 51 százalékos magánvevő, vagyis a 4iG mellett is feltűnne a finanszírozás összerakásában. Kérdéses volt ugyanis, hogy a nagyon eldrágult forintkamatok mellett tud-e euróhitelt szerezni a 4iG-csoport, amiből euróban fizetheti ki a vételt. Az akkori információ szerint az állami Eximbank 700-750 millió eurós kötvényt is kibocsáthat, azaz ennyi kölcsönt vehet fel és adhat belőle hitelt a finanszírozásra, de ameddig ez nem történik meg, addig bankoktól szedhet össze áthidaló hitelt úgy, hogy a viszonylag vonzó kamatfelár mellett állami garancia is segítsen. Később kiderül, valóban ez történt.
A Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója arról beszélt, hogy a 4iG egy 750 millió eurós hitelt kapott az állami Eximbanktól, viszont az Eximbank csak közvetítőszerepet játszott a 4iG és a hitelt nyújtó, több bankból álló konzorcium között, amelynek tagja volt a tranzakcióban tanácsadó JP Morgan is. Az Eximbank bevonására az időkorlátok és az adósminősítés miatt volt szükség, de ettől függetlenül ez piaci finanszírozás, mondta akkor Fekete Péter.
A Telex kérdésére a 4iG megerősítette, hogy amit Fekete Péter februárban a Bloombergnek nyilatkozott az helytálló, vagyis a 4iG 750 millió eurós szindikált hitelt kapott a JP Morgantól és néhány más külföldi pénzintézettől, közvetve a magyar Eximbankon keresztül. A finanszírozás teljes egészében a piacról jött és a JP Morgan, valamint partnerei a forrást kifejezetten a Vodafone adásvételi ügylethez biztosították.
Hogy a JP Morgan mellett a szindikált hitel biztosításában milyen más pénzintézetek vettek részt, arról a 4iG nem rendelkezett információkkal. De vajon ki lehetett a többi bank, és miért láttak fantáziát a hitelben? A lapnak nyilatkozó források arra jutottak, hogy ezek a bankok döntően kínai „policy-bankok” voltak.
Amellet, hogy kereskedelmi bankok, fejlesztési célokat, vagy export-importot is ösztönöznek, így kínai állami célokat is szolgálnak, például a nagy kínai nemzetközi programok finanszírozásában vesznek részt. A világ négy legnagyobb bankja a nagy kínai „policy-bankok”, amelyek 4000-5000 milliárd dolláros mérlegfőösszeggel dolgoznak, méret szerinti sorrendben róluk van szó:
- ICBC (Industrial and Commercial Bank of China),
- CCB (China Construction Bank),
- ABC (Agricultural Bank of China),
- BOC (Bank of China).
Ezek közül a legrégibbi, a Bank of China Budapesten is jelen van, ahogy már a China Construction Bank is megtelepedett itt. Magáncégek, de mindegyikben jelentős az állami tulajdon, pekingi központtal működnek, a bankvezetőknek gyakorlatilag a kormányzati és párthierarchiában is fontos helyük van, gyakorlatilag egy policy-bank elnöke az egy miniszteri poszt. A Telex úgy tudja, hogy a Vodafone-deal megfinanszírozásában három, az első, a második és a negyedik bank látott fantáziát, az agrárintézmény maradt ki.
A CCB elnöke, Tian Guoli korábban a Bank of Chinának (BoC) volt az elnöke, és rendszeresen jár Budapestre. Jó barátja Orbán Viktornak is. A 2014-es választás után a bankár egyenesen Pekingből érkezett a győzelmet megünneplő protokoll-vacsorára. Ezt Orbán a magyar gazdaságban legfontosabb nemzetközi vállalatok vezetőinek adta, és nagyon becsülte, hogy Tian Guoli eljött az eseményre. A bankár a Magyar Nemzeti Bankkal is kötött megállapodáskat, a Budapesti Értéktőzsdével, az Államadósság-kezelő Központtal és az Eximbankkal is.
A Telex banki forrásai szerint ez egy kedvező rövid távú hitel, amit üzleti alapon is érdemes volt lejegyezni. Ha a JP Morgan megszervezi a kötvényt, akkor vissza lehet adni a pénzt. Csak bízni lehet abban, hogy ez fog történni, ugyanis nem szokott jó jel lenni, ha egy üzletileg kockázatos projekt, legyen az távközlési cég, autópálya, kikötő, vagy vasút mögött kínai hitelek állnak.
A hitelek futamidejét ki lehet tolni, de ha csúszás van, akkor egy idő után már minden hosszításnál nagyon megnő a kamat. Ez aligha célja az Eximbanknak. A lap kereste az Eximbankot is, de az állami bank egyelőre nem válaszolt. A jövő nagy kérdése minden esetre az, hogy amennyiben lesz hosszabb távú kötvénykibocsátás is, abban ki kap szerepet.
