Nemcsak a szuper lángos meg lepény miatt érdemes betérni a Kecskemétről Helvéciára vezető út melletti Meatle Paul Food Truck-be. Barátságos hely, nyugi van, és egy nagyon kicsit Üvegtigris-fíling is, de azért itt senki nem száguldozik Babettán.
Kecskemétről Helvéciára tartva, a Beretvás köznél lévő vasúti átjárót-S-kanyart elhagyva, körülbelül háromszáz méterrel odébb a jobb oldalon szerény Lángos feliratú tábla hirdeti a food truckot. Az Üvegtigrisre még egy pillanatig visszakanyarodva: a főszereplő Lali büfékocsija mindenki szerint rossz helyen állt, ezért nem volt forgalma. Úgy elsőre azt gondolnánk, a lángosozó is annyira szerényen húzódik meg a fák mögött, hogy nem találnak be ide vendégek, de a tulajdonos, Paul ezt cáfolja (ez felvett név, de munkája során ezt használja, és azt kérte, a cikkben is így szerepeljen).
„Jó a forgalom, sokan visszajárnak, mondhatni törzsvendégek. Jönnek Kecskemétről, Helvéciáról, de Kerekegyházáról, Jakabszállásról, Orgoványról, Kunbaracsról is. Kerekegyházán élő külföldiek, németek, svájciak, hollandok is rendszeresen látogatnak” – mondja Paul, miközben készíti a rendelt bacon-ös lángost.
Első benyomásunk, hogy nagyon guszta, és hogy tulajdonképpen egész nyáron egy ilyen lángosra vágytunk, de nem kaptunk sehol. A második, hogy kicsi, legalábbis a megszokotthoz képest kisebb. Viszont ez csak az átmérő: beleharapva egyből feltűnik, hogy a tészta jóval vastagabb az átlagosnál, de a közepe sem maradt nyers, olajjal sem szívta meg magát, a baconnal együtt pedig tényleg nagyon finom, minden lángossal szembeni várakozásnak kiválóan megfelel. Hogy jóllaktunk vele, az nem is kifejezés: tízóraira ettük, és még délután kettő felé is csak megszokásból ebédeltünk, a vacsora pedig el is maradt. Akárcsak – szerencsére – a lángoshoz fűződő hagyományos érzés, az elnehezülés-hasfájás is.
A recept persze titok, Paul csak annyit árul el, Franciaországban egy szakács mellett tanulta meg a tészta elkészítésének alapját, majd itthon kipróbálta, kicsit változtatott rajta, és nagyon kedvezőek voltak a visszajelzések.
„Hogy miért a lángos a fő profil? Hamburgerrel most túl sokan foglalkoznak, én pedig szerettem volna valami különlegeset kínálni a vendégeknek. Így jutottam arra, hogy érdemes lenne visszatérni az egyik legegyszerűbb, de legnépszerűbb ételünkhez, és azt úgy elkészíteni, ahogy senki más. Az az igazi elismerés, amikor egy idős vendégtől hallom, hogy ‘ilyen jó lángost még soha nem ettem’, vagy ha egy kisgyerek csak gyűri be, és még kéri a szüleit, hogy adjanak neki.”
A bacon-ös egyébként 1500 forint, a sima 850, a sajtos-tejfölös 1200, aki pedig még tartalmasabb lángosra vágyik, 2000 forintért gyros húsosat is rendelhet. Lehet kapni a food truck-nél lepényt is (ugyanabból a tésztából készül, mint a lángos), gyrost, hamburgert, hot-dogot, de ha valaki megkíván egy rántottát, a tulaj azt is szívesen elkészíti. Egyszer egy vendége a Facebook-on reklamált, hogy a fokhagyma miért kerül plusz 100 forintba. A büfést a kommentelők védelmükbe vették, és néhány vendég viccből azóta egy fej fokhagymával állít be hozzá.
A reggeli nagyobb pörgés után a délelőtt kicsit csendesebb, van idő szétnézni és beszélgetni. Három kisasztal a büfé előtt, a napernyő árnyékában, arrébb néhány könyöklő és pad, valamint a „VIP”-asztal a fák alatt. Pár parkolóhely az autóknak. És ennyi. Több nem is kell – az idejárók Paul szerint ezt az egyszerűséget kedvelik, és hogy itt elengedhetik magukat.
„Nem ez a legexkluzívabb hely, mégis a vendégek nagy része tehetős. Szerintem tetszik nekik a hangulat. Itt nincs embertömeg, hanem nyugalom és csend, a környezet kellemes. Szokták néha mondani, hogy kicsit az Üvegtigrishez hasonlít.”
Szóbakerül a kacskaringós múlt, a több újrakezdés és a jövőbeli tervek is.
„1997-ben kezdtem a vendéglátást Dubajban, végigjártam a ranglétrát, a londinertől a szakácsig minden voltam. Ott ragadt rám a Paul név is. Szakácsként dolgoztam többfelé külföldön, például Ausztriában, Svájcban. Itthon egy darabig kereskedelmi vezető voltam egy nagy kínai cégnél, amely multiknak szállított be termékeket. De egy idő után belefáradtam, hogy mindig én dolgozzak mások helyett is. Ezután indítottam egy netes webáruházat, majd végül visszatértem a vendéglátáshoz, Helvécián nyitottam egy büfét, a Falusi Falodát. Az népszerű volt, onnan sokan ismernek, a mostani vendégeim egy része a személyes ismeretség miatt jön. Volt ezután egy kifőzdém szintén itt a környéken, majd négy éve családi okokból ismét költöztem és váltottam. Ekkor vágtam bele ebbe a food truck-be, kezdtem el kiépíteni a nulláról. Ez a járgány már a második, az előző kicsinek bizonyult. Mindent én szereltem bele. Hamarosan kész lesz majd egy másik is, abban kürtöskalács, churros, desszertek készülnek majd. Három fiatal sráccal, köztük tizenhat éves fiammal pedig egy sütéshez-főzéshez használható mobilapplikációt tervezünk, amely a különböző országok konyháinak receptjeit gyűjti majd össze. Többet egyelőre nem árulnék el róla, de ehhez is nagy reményeket fűzök. Egyébként az app miatt a mesterséges intelligencia generálta nekem a Meatle Paul nevet. Fiamról pedig annyit, hogy ő egy zseni, tizenhat évesen, suli mellett szerintem Magyarország egyik legjobb fejlesztője, a nyáron járta Európát, és bedolgozik néha Kanadában egy vállalkozónak. Büszke vagyok rá nagyon.”
Azt is megtudjuk, hogy a hétköznap délelőttönkénti árusításból azért nehéz lenne fenntartani a vállalkozást. Paul ezért hétvégenként rendezvényekre gurul el a food truckkal. A legtávolabbi helyszín Herend, ahova meghívják. A héten egy pesti céghez települ ki, de megy egy kecskeméti vállalat több száz fős rendezvényére is. Itt kívánság szerint süt és árusít, akár csülköt, tarját, csirkeszárnyat vagy palacsintát is.
„Hétközben csak 7-től délután 1-ig vagyok nyitva, így van időm hétvégére beszerezni az alapanyagokat. Néha hívnak ismerősök, barátok délután, nincs-e lángos, na akkor az ő kedvükért kinyitok, és sütögetünk. Elértem azt a szintet, hogy már nem kell aggódnom, ha hétközben esetleg kisebb a forgalom. Hiszen azért a törzsvendégekben bízhatok. Jövőre leszek ötvenéves, nincs hitelem, tartozásom, nem kell semmi miatt idegeskednem. Az sem zavar, hogy egyedül dolgozom, és nem egy étteremben. Én ilyen magányos farkas vagyok és szeretem a saját vállalkozásomat vinni.”
