A HVG másfél éve indított közadatpert a koronavírus-járvány elleni operatív törzs jegyzőkönyveinek nyilvánossá tételéért. Az Orbán-kormány egy külön, visszamenőleges hatályú jogszabállyal igyekezett titkolózni, azonban a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletében úgy döntött, ki kell adni a jegyzőkönyveket.
A koronavírus-járvány idején működő operatív törzs nem volt hajlandó kiadni a pandémia idején tartott üléseinek jegyzőkönyveit. A Fővárosi Ítélőtábla november 23-i ítéletében a lapnak adott igazat és a márciusi elsőfokú ítéletet megváltoztatva kötelezte az operatív törzset, hogy adja ki azokat.
A lap azért indított pert, hogy a jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülésével a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozta meg ülésein a döntéseket a testület működésének csaknem két éve alatt. Az operatív törzs a 2020 januárja és 2021 novembere közti 159 ülésén számos, a magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő számos döntést, korlátozást hozott.
Az Ítélőtábla bírói tanácsa összesen 175 jegyzőkönyvet nézett át, és csak 13-ban találtak pár bekezdést, amelyet az iratok kiadásakor indokolt kitakarni, mert azok a döntéselőkészítő munkát végző személyekhez köthető “véleményező tartalmi elemek”.
Az operatív törzs ugyan felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúriához, azonban a jogerős ítélet hosszú folyamat végére tehet pontot. Olyan dokumentumok nyilvánosságra kerülését jelenti az ítélet, amelyeket a kormányzat minden eszközzel igyekezett titkolni.
Az operatív törzs az iratok döntés-előkészítő jellegére hivatkozva tagadta meg a jegyzőkönyvek kiadását, lényegében 10 évre “titkosítva” ezzel, hogy mit mérlegelt és mi alapján döntött a pandémia idején. A bírósági eljárást a kormány is próbálta gátolni egy rendelettel, mivel azt a lap által forszírozott konkrét ügyre szabták, ráadásul visszamenőleges hatállyal.
“A háborús veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet során létrehozott Operatív Törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános” – szólt a kormányrendelet.
A változtatás után a már folyamatban lévő perben az operatív törzs jegyzőkönyvei a jogszabályból következően döntés-előkészítő jellegűek, vagyis 10 évig nem adhatók ki. Sőt előírták, hogy az ilyen dokumentumokat bírósági eljárásban az ügy irataihoz nem szabad csatolni, vagyis ezzel az állam arra kötelezte a független bíróságot, hogy maga „menjen az ügy után”, és berendelte a bírót iratbetekintésre egy állami szervhez.
A bírók megvizsgálták, hogy az iratok alapján indokolt-e döntés-előkészítő jelleg, a titkolózás. Míg első fokon a törvényszék arra jutott, hogy igen, az ítélőtábla ellenkezőleg: kötelezte az operatív törzset a kért dokumentumok kiadására, mondván: a döntések már megszülettek.
A perben a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel együttműködésben Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviselte a lapot – kiderült, csak akkor lehetne elzárni az adatokat a nyilvánosság elől, ha lenne olyan döntési folyamat, amelyben a korábbi jegyzőkönyvek segítenének. A másodfokon eljáró Ítélőtábla azonban elfogadva a lap érvelését rámutatott, hogy még egy új járvány esetén is jelentős változások következtek be mind a vírus mutációja, mind a védekezés terén, ezért akkor is új döntéshozatali folyamatra volna szükség.
via HVG
