fbpx
5.4 C
Kecskemét
2024. február 22., csütörtök

FRISS HÍREK

Pintér Sándor a meghallgatásán ellenzéki képviselőknek is válaszolt

- Advertisement -

Hétfőn az országgyűlés kulturális bizottsága a kötelező éves beszámoló kapcsán meghallgatta Pintér Sándor belügyminisztert, aki válaszolt az ellenzéki bizottsági tagok közneveléssel kapcsolatos kérdéseire is.

Pintér az új pedagógus életpályáról szóló törvénnyel kezdte a beszámolóját:

„Elsődleges célunk a gyermekeink tudásszintjének emelése, hogy a jövőben megfelelően versenyképesek legyek az Európai Unió területén. E cél elérése érdekében nélkülözhetetlen a pedagógusok társadalmi elismerésének növelése, bérük jelentős emelése.”

Az ismertebb néven státusztörvény fő célkitűzései „a gyermekeiket nevelő oktatók társadalmi és anyagi megbecsülésének javítása, a béremelés megalapozása, teljesítményalapú bérezés bevezetése, egységes ágazati, munkaügyi szabályozás, digitalizáció, (…) a vitatott szabályozási elemek újragondolása és az adminisztráció csökkentése” – mondta a belügyminiszter.

Pintér szerint a végleges törvényszöveget az alapján alakították ki, hogy közvetlen kapcsolatot tartottak a pedagógusokkal és a szülőkkel, és időszakosan tartották a kapcsolatot a diákokkal is. Számítottak az ő véleményük és javaslataik is.

Azt mondta, hogy a tanulók teljesítményének monitorozása érdekében évente kompetenciamérést fognak tartani, az intézményvezetők és az intézményen belüli egyéb vezetők képzésére pedig megújított vezetőképző rendszert vezetnek be.

A digitalizáció fontosságáról is beszélt: ezt a megfelelő számú notebook biztosításával, okostankönyvek, digitális tartalmak készítésével, a KRÉTA-rendszer használatának kötelezővé tételével, az adminisztráció egyszerűsítésével és az iskolai WiFi-szolgáltatások megerősítésével igyekeznek elérni.

2025-re szeretnének az összes, ezt igénylő ötödikes és tizenkettedikes tanulónak notebookot biztosítani. 55 ezer notebookot már kiosztottak pedagógusoknak, 65 ezret pedig diákoknak, és még ebben a tanévben további 140 ezer notebookot kapnak a tanulók. A köznevelési rendszer digitalizálása érdekében egységes tanügyi szoftvert vezetnek be, amellyel a szülők naponta tudják követni a gyerek iskolai magatartását és teljesítményét.

Pintér szerint a pedagógusok nagy része egyetért azzal, hogy a státusztörvénnyel „megfelelő módon sikerült” átalakítani a bérstruktúrát és a munkavégzés jogi szabályait. Azért, hogy az iskolavezetők tisztában legyenek a jogszabályi változásokkal, az igazgatóknak és az osztályfőnököknek, közösségszervezésben részt vevőknek vizsgázniuk kell majd ezekből az ismeretekből.

Az iskolaőrséggel kapcsolatban elmondta, hogy bár a rendszer bevezetése idején nagy vitát váltott ki a döntés, azóta egyre többen szeretnének iskolaőrt az intézményükbe: további száz állami iskola, de egyházi iskolák részéről is érkeztek igények.

A meghallgatáson Pintér bejelentette, hogy a kormány nevelési kormánybizottságot hoz létre, amelyet a miniszterelnök fog vezetni. Célja, hogy megteremtsék az összhangot az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés, a középiskolai nevelés és a diplomát adó felső szintű nevelés között.

Elismerte, hogy sok kritika érte a Nemzeti Alaptantervet, ezért meg kell nézni, mennyire alaposak ezek a vélemények. A jövő egyik központi kérdésévé szeretnék tenni a NAT felülvizsgálatát.

A beszámoló után a bizottsági tagok tehették fel a kérdéseiket.

Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, hogy sikerülhet-e emelni a gyerekek tudásszintjét, ha nincsenek szaktanárok. Példának hozta azokat az iskolákat, ahol rendszeresen hamisítják a KRÉTA-t, hogy elfedjék a tanárhiányt.

Pintér válaszában azt mondta, a hamisítást az irányítása alá tartozó területeken nem tud sem elfogadni, sem figyelmen kívül hagyni, minden ilyen ügyet kivizsgálnak, mivel ez bűncselekmény.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) elmondta, hogy idén 4314 pedagógus mondott fel, és a távozó pedagógusok nagy része nem kapta meg a státusztörvényben meghatározott végkielégítését. Arról kérdezte a belügyminisztert, hogy igaz-e ez a hír, és ha igen, miért nem kaptak végkielégítést az érintettek.

Hasonló cikkünk:  Bérrollerek országszerte, avagy ilyen játékos a vidéki mikromobilitás

Pintér szerint 1200 fő hagyta el a közoktatást az új törvény miatt, így a négyezer feletti szám nem stimmel, arra kérte Kunhalmit, nézzen utána ennek az adatnak.

Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy a státusztörvény miatt a pályát elhagyók később nem helyezkedhetnek el köznevelési intézményekben, a belügyminiszter azt válaszolta, hogy a jogszabályokban meghatározott keretek között „természetesen mindenki ugyanúgy tevékenykedhet, mint bárki más”.

Pintér nem tért ki arra a kérdésre, hogy milyen komplex stratégiát dolgozott ki a Belügyminisztérium, hogy orvosolják a sok nyugdíjba vonuló pedagógus okozta hiányt.

A belügyminiszter szerint meglepő lesz a PISA-eredmény – a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest csökkenésre számít, viszont a visszaesés mértéke szerinte alacsonyabb lesz, mint az EU-s átlag, sőt, bizonyos területeken átlag fölé is kerülhetünk.

Tóth Endre (Momentum) a sok elégedetlen pedagógus kapcsán kérdezte, hogy mit üzenne nekik, hogyan fejezzék ezt ki – hagyják-e el a pályát, vagy maradjanak, és sztrájkkal, esetleg polgári engedetlenséggel adjanak hangot a problémáiknak.

Pintér szerint „a rend ellen senki nem tiltakozik. Aki hosszú időn keresztül a rendhez szokott, a fegyelmezettséghez szokott, akkor annak nincs problémája.” 

Arra nem reagált a válaszában, hogy a belügyminiszter tudott-e, esetleg ő adott-e utasítást az elbocsájtásokra. Azt mondta, hogy mivel a polgári engedetlenség fogalma a magyar jogban nem létezik, ezért erre szerinte nem lehet hivatkozni egy munkaügyi perben, de a Belügyminisztérium a jogerős bírósági döntéseket mindig elfogadta és teljesítette, így ebben az esetben is így tesz majd.

A belügyminiszter egy sor statisztikai adattal válaszolt arra a kérdésre, hogy a pedagógushiány létező probléma-e, és hogy miért titkolják az erre vonatkozó adatokat. Jelenleg 165 ezer főállásban foglalkoztatott pedagógus dolgozik az országban. Azt mondta, míg 2010-ben 11 gyerek jutott egy pedagógusra, a legfrissebb, 2021-es adatokban ez a szám 10,6-ra csökkent.

Az osztálylétszámok tekintetében szerinte a pedagógusok által ideálisnak vélt kereteken belül mozognak: kérdőívet küldtek erről a tanároknak, és a válaszok alapján az óvodákban 15-20 fő, általános iskolában 20 fő, középiskolában 25 fő az ideális osztálylétszám.

Hiller István (MSZP) a pedagógusok béremeléséhez szükséges brüsszeli pénzekről érdeklődött. Szerinte alapvető tévedés hogy erre vár a kormány, és a magyar pedagógusok bérét a központi költségvetésnek kellene állnia.

Pintér válaszában nem érintette a brüsszeli pénzek kérdését. Megismételte, hogy szeretné, ha pedagógusok bére emelkedne, társadalmi megbecsültségük növekedne. A 2024-re beígért 10 százalékos béremelés biztosan meglesz, ő azon az állásponton van, hogy ezt az emelést a decembertől megemelt minimálbérhez kell kötni, „amennyiben az ország gazdasági helyzete engedi”.

Zárásként a belügyminiszter felsorolta a további célkitűzéseiket:

  • felülvizsgálják a tanárok teljesítménymérésének rendszerét, korrigálják a rosszul beállított minőségellenőrzéseket,
  • felülvizsgálják a tankerületi intézményrendszereket, hogy mindenhol egyforma minőségű rendszerirányítók legyenek,
  • felülvizsgálják a tanárképzéseket,
  • kiépítik a WiFi-hálózatokat az iskolákban,
  • tartják a kapcsolatot a tanárokkal és a szülőkkel, még idén kérdőívet küldenek ki nekik, amelyre január közepéig várják a válaszokat.

via 444.hu

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

A Fidesz szerint kapacitás-áthelyezés történik, az ellenzék szerint bezárják az óvodákat Kecskeméten

A törvényben meghatározott maximális 25 főnél több gyermek vehető fel a Corvina, a Ferenczy Ida és a Kálmán Lajos...

LEGNÉPSZERŰBB

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...