Kettős premierrel készül a Kecskeméti Nemzeti Színház. Péntek este kerül bemutatásra Puccini – modern korba emelt – egyetlen vígoperája Cseke Péter rendezésében, és a Kecskemét City Balett legújabb kortárs előadása, a Carmina Burana. Szerkesztőségünk a két eltérő színpadi műfajt vegyítő sajtónyilvános főpróbán járt.
Giacomo Puccini nevét olyan kötelező klasszikusok miatt ismerhetjük, mint a Pillangókisasszony, a Bohémélet vagy a Tosca. Cseke Péter, a Nemzeti igazgatója azonban a művész egyetlen vígoperáját mutatja ma be. A Gianni Schicchi egy humoros és szarkasztikus történet, ami az örökségre áhítozó kapzsi rokonok csúfos felsülését beszéli el.
Eredeti librettóját Giovacchino Forzano írta Dante Alighieri Isteni színjátéka alapján, amit a rendező most egy modern családi házban mesél el, párducmintás kosztümmel és fuxszal.
Szereposztás és további részletek: kecskemetinemzeti.hu
A Színház ajánlója szerint “ebben a csípős humorból és groteszk komikumból szőtt operában is megcsillannak az őszinte líra lágyan ívelő dallamai.” A Gianni Schicchi hatását azonban egy rövid szünet után Carl Orff epikus mesterműve, a Carmina Burana követi a Kecskemét City Balett előadásában.
Epikus a modern értelemben, a Carmina Burana azonban a zeneszerző elképzelése szerint „szcenikus kantátának” nevezhető, tehát a zene és ének elemi szinten kötődik a mozgáshoz, a tánchoz. A Kecskemét City Balett vezetője, Barta Dóra kortárs koreográfiáját 11 táncművész adja elő szigort és drámaiságot tükröző viseletben.
Carl Orff művének alapja a 13. századi kódex-versgyűjtemény, ami a nemi vágyakozásnak, játékos csúfolódásoknak és a magasabb rendű értékek megszégyenítések állít emléket. A Színház ajánlója szerint a darab az “ellenállhatatlan életigenlés tánchimnusza”, de a nyomor és hedonizmus transzcendenciáját szimbolizáló, színpadról felemelkedő sötét korong, valamint a táncosok szerzetesi tekintete teljesen másról tanúskodik.
Fortuna, a szerencse istennője és a középkori vágánsok – rongyos, kicsapongó vándorok – viszonya a Kecskeméti Nemzeti Színház színpadán olyan vallási színezetet kap, amiből eltűnik a test imádata. Kivételt képeznek azok a jelenetek, amikor a drámai hatás kedvéért megáll a zene, és minden figyelem a tehetséges táncosok testére irányul: a mozdualataik hangjára, a túlzó emelkedettséget tagadó fizikai korlátokra, a valódi tehetetlenségre.
Szereposztás és további részletek: kecskemetinemzeti.hu
A közös premier január 26-án 19 órakor lesz a Kecskeméti Nemzeti Színházban, ahol a groteszk humort egy rövid szünet választja majd el az átszellemült tánctól.
Jegyek: kecskemetinemzeti.hu
Videó és képek: Szűcs Zoltán
