Mészáros Lőrinc egykori gázszerelő csak tíz éve került a milliárdosok körébe, példátlanul rövid idő alatt vált az ország leggazdagabb emberévé. A 24.hu vette sorra az állomásokat, amiken keresztül Orbán Viktor barátja eljutott az ezermilliárdos üzletekig és a 62 méteres luxusjachtig.
Mészáros először 2014-ben került fel a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó listájára 7,7 milliárd forinttal és kevesebb, mint egy tucat céggel a tarsolyában – azóta 85-szörösére, 660 milliárd forintra nőtt a becsült vagyona.
Orbán Viktor alapította 2004-ben a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, aminek főkurátora Mészáros Lőrinc volt, cége, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig az alapítvány támogatóinak egyike. 2012-ben még csak a felcsúti sportakadémia tűnt fel a grandiózus sport- és turisztikai terveivel, amiket a Magyar Labdarúgó Szövetségnek adott le. Három év alatt több mint 10 milliárd forint sportberuházást célzott meg a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány.
Az akkoriban polgármesterként is működő vállalkozó kezdetben alvállalkozóként, esetleg konzorciumi partnerként jelent meg a közpénzes tenderek tengerében. Ahogy az egyik mélyépítő cég vezetője visszaemlékezett, „akkoriban elég sok pénz folyt át a Mészáros és Mészáros Kft.-n”, és közben rengeteg referenciát szerzett – érzékeltette, hogy nem feltétlenül a munkavégzés volt a közreműködés értelme.
Már polgármesterként felhívta magára a figyelmet Mészáros, a 2013-as vagyonnyilatkozata szenzációszámba ment azzal, hogy négy év alatt a 77-szeresére növelte jövedelmét. Birtokai mellett 400 millió forintos megtakarítása, 20 millió forint készpénze volt, és cégeiből 943 milliós osztalékot vett ki.
Simicska Lajos bukásával eljött az idő, amikor a Közgép helyébe új cégek léptek a közpénzes tendereken. A tiszakécskei Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. addigra már nagy falatokat hasított ki, például a Makó és az országhatár közti autópályaszakasz 46 milliárdos projektjét, de a Mészáros és Mészáros Kft. is mindenfelé felbukkant, legyen az fővárosi csatornázás vagy dél-magyarországi ivóvízprogram.
Építőipari berkekben a Mészáros-Szíjj párosról idővel úgy beszéltek, mint annak idején Simicskáról és Nyerges Zsoltról, pontosabban az a vélemény alakult ki, hogy Mészáros mellé „odatették a szakmát”, vagyis Szíjj Lászlót, hogy együtt szervezzék a mélyépítő projekteket. Egymást érték a statisztikák arról, hány százmilliárdnyi közpénzes munkát nyertek el a cégeik. Az egyik, alvállalkozóvá degradált forrás így egyszerűsítette a képet: „Megnyerték a tendereket, és fővállalkozóként ők osztották le a munkát a piac többi szereplőjének”.
A cél az volt, hogy terjeszkedjenek minél több fontos üzletágban. Egy informátor szerint az út sokféle, „elvesznek másoktól vagyonelemeket, vagy mondhatjuk finomabban, részt vesznek a vagyonok újraosztásában” – utalva ezzel a Simicska-cégek átvételére és a fizetésképtelenné vált vállalkozások felszámolásából történő vagyonszerzésre.
Volt olyan szerződés, amelyben Mészáros követeléskezelőt bízott meg, hogy olyan tartozásokat vásároljon fel számára, melyek révén a felszámolások során megfelelő vagyonhoz juthat. A NER-ben széleskörben alkalmazott módszert bevetve hordták szét például a felszámolásba dőlt Quaestor-cégek vagyonelemeit. Ezzel párhuzamosan folyt a más vállalkozóktól elkívánt vagyondarabok megszerzése Leisztinger Tamás Hunguest hotelláncától Demján Sándor balatoni borászatáig.
itt szedte össze a Mészárossal nyélbe ütött üzleteket.
Idővel tőzsdei cég lett a Mészáros-birodalom középpontja, ami minőségi változást jelentett. Az Opus Global Nyrt.-be gyömöszölték a turisztikai, építőipari, energetikai és egyéb üzletágakat és vállalkozásokat. Mészáros pénzügyi szakértőnek Jászai Gellértet kapta partneréül. A pénzügyi szektorban az OTP megszorongatását tűzték célul. Már 2018-ban kiszivárgott, hogy óriásbankot raknak össze Mészáros Lőrincnek, megvalósítva Orbán régóta dédelgetett ötletét.
Mészáros első lépésként az MKB Bankban szerzett érdekeltséget, és úgy sikerült a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal a fúzió, hogy Mészáros lett a domináns tulajdonosa a Magyar Bankholdingnak, ami az OTP után a második legnagyobb banknak számít. Bekövetkezett az is, amitől az OTP-vezér, Csányi Sándor tartott, hogy az uniós pénzeket átfolyatva előnyös helyzetbe kerülhet a versenytárs. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránitbank és a Bankholding nyert az MFB Zrt. pályázatán, így a 2021-2027-es ciklusban ők üzemeltethetik az MFB Pont Plusz vállalati hálózatot, amelynél az uniós fejlesztési programokban elérhető forrásokat igényelhetik a vállalkozások.
2019-ben Jászai és Mészáros útjai különváltak, amiről a piacon úgy vélik, Jászai pénzügyes szakértelme hiányzik a Mészáros-birodalomból. De ez nem volt akadálya, hogy Mészáros újabb szintekre ugorjon. Cégével, az RM International Zrt.-vel a kínaiakkal közös óriásprojekt részese lett a Budapest–Belgrád vasútvonal induláskor 700 milliárd forintra becsült építkezésén. Az orbáni külpolitika keleti orientációjához kapcsolódó nagyberuházás megtérülését helyszíni kutatásai alapján 979 évre tette az Investigate Europe.
A belgrádi vasútnál is nagyságrenddel nagyobb, több ezer milliárdos üzlet az autópálya-koncesszió, amelyet 35 évre nyertek el a Mészároshoz és Szíjjhoz kötődőnek mondott magántőkealapok. A G7 azt számolta ki az első néhány hónap nyeresége alapján, hogy a 35 éves koncessziós időszak alatt 684 milliárd forint ütheti Szíjj László és Mészáros Lőrinc markát.
Mészároshoz számos magántőkealapot kötnek, amelyeknek az a lényegük, hogy rejtve maradnak azok, akik a pénzt beteszik és a nyereséget kiveszik. Egyesek ebből arra következtetnek, hogy őrületes vagyontömeghez van köze, mások viszont arra, hogy a százmilliárdok feloldódnak a magántőkealapok és a bizalmi vagyonkezelők dzsungelében. Mivel a befektetők és tulajdonosok nyom nélkül cserélhetők,