A vásárlóerőparitáson számolt egy főre jutó GDP alapján a legtöbb elmaradott európai uniós térség Bulgáriában, Görögországban, Lengyelországban és Magyarországon található. A 25 legszegényebb régióból pedig négy magyar – derül ki az Eurostat jelentéséből.
A legfejletlenebb 25 régióban Magyarország négy, Bulgária hat, Görögország hét, Lengyelország négy régióval szerepel, érdekesség, hogy Románia nyolc régiójából mindössze egy került fel erre a listára. Nem csak az országok általános fejlettsége, hanem az országon belüli regionális különbségek is befolyásolják a rangsort.
A regionális eltéréseknek fontos meghatározói az országok fejlettségbeli különbségei, ezért vannak a felzárkózó, de még mindig szegényebb kelet-közép-európai országok régiói a rangsor alján. Az Eurostat az országos, 2022-es egy főre jutó GDP-adatait folyamatosan felülvizsgálja, így ezek alapján újraírták a kelet-közép-európai országok sorrendjét, köztük az idehaza nagy közfigyelmet kiváltó magyar-román relációt is.
A főbb változások, hogy a pénzügyi válságban Csehország átvette a krízisen áteső Szlovéniától a régiós vezető pozíciót. Bulgáriának még mindig nagy a lemaradása, az euróaspiráns ország stabilan belépett a 60% feletti relatív fejlettségi tartományba. A legutóbbi revízió után Horvátország az egy főre jutó GDP-ben Lettország elé került. Magyarország és Lengyelország fej-fej mellett haladt, mostanra azonban a lengyelek kerültek előnybe. Szlovákia alulteljesített évekig, amin sokat javított a decemberi felülvizsgálat, 2020-ban például a magyarral egyforma adatai voltak, bár azóta ismét tágult a rés.
A magyar-román viszony kapcsán tavaly ősszel nagy visszhangot váltott ki, hogy az épp aktuális revízióval Románia egy főre jutó GDP-je nagyobb lett Magyarországénál, azonban decemberben újra fordult a kocka: a román érték (75,3%) ismét a magyar (76,2%) alá került.
Érdemes tudni, hogy a vásárlóerő-paritáson kifejezett egy főre jutó GDP-t nem könnyű mérni. Leginkább az összehasonlítási alapot megteremtő árszint-számítások okoznak gondot, és a mutató értelmezése is nagy körültekintést igényel. A mutató komplexitása miatt az egyik évről a másikra a számok nem csak a reál-GDP-növekedés miatt változnak, hanem az árarányok elmozdulása miatt is.
A román és magyar fejlettségbeli különbség záródása jelentős részben nem a gyorsabb reál-GDP-növekedés eredménye. Ezért a mutatót nehéz is idősorosan, a változásokra koncentrálva értelmezni, inkább keresztmetszeti megközelítésben érdemes róla gondolkodni.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a leggyakrabban használt, gazdasági teljesítmény alapú fejlettségi mutatóban Magyarország és Románia nagyjából hasonló szinten lehet. A következő revízió, vagy éppen majd a 2023-as új adatok bizonyára majd újra módosítják a sorrendet, akár többször is.
via Portfolio
