Hol van a magyar érdek a kínai rendvédelmi szervek Magyarországra engedésével? – vetődik fel a kérdés, amit a héten a Belügyminisztérium erősített meg. A kormány narrációja szerint elsősorban turisztikai célú együttműködésről van beszél, a témában jártas szakértő viszont nemzetbiztonsági és a szövetségesi rendszeren belüli kockázatokat vetett fel, írja a 24.hu újságírója.
A Belügyminisztérium az együttműködést azzal magyarázza, hogy javítsa a két ország idegenforgalmi szempontból kiemelt területeinek biztonságát a turisztikai csúcsidőszakokban.
„Ez egyértelműen szuverenitási kérdés”
– válaszolt a 24.hu kérdésére Suha György, nemzetközi kapcsolatok szakértő, korábbi diplomata, aki Afrika-szakértőként több tanulmányában is részletesen foglalkozott a Kínai Népköztársaság expanziós törekvéseivel. Rögzítette: „Egy pillanatig ne gondoljuk azt, hogy ezek klasszikus rendőri szerepek. A kínai rendőr külföldön a kínai kormány érdekeit, elsősorban politikai érdekeit képviseli”. A szakértő beszélt a kínai rendészeti expanzió motivációiról, aminek a része az is, hogy a kínai kommunista pártnak és az álamnak kiemelt felelőssége és feladata van a kínai közösségek külföldi felügyeletében, és a kapcsolataik áttekintésében.
A Pintér Sándor irányította Belügyminisztérium a kínaiakkal való együttműködés kapcsán példaként hozta fel, hogy hasonló megállapodás már működik a magyar rendőrség, a horvátországi, valamint az osztrák rendőrségek között. Csakhogy a horvátokkal és az osztrákokkal meglévő – elsősorban valóban az idegenforgalmat segítő – együttműködések több szempontból is eltérnek a kínai rendőrök hazai beeresztésétől. Például azért, mert
- ezek az országok szomszédosak Magyarországgal,
- az Európai Unión keresztül kötődnek hazánkhoz,
- a rendészeti együttműködések megalapozásában pedig kulcsszerepe van a schengeni egyezménynek.
A kínai rendőrség jelenléte Magyarországon ezért aligha magyarázható azzal, hogy kínai turisták érkeznek néhány hetes látogatásra hazánkba.
További részletekért kattintson a 24.hu írására.
