Románia már az árszinttel korrigált bérekben is megelőzte Magyarországot, vagyis a románok többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.
A román gazdaság gyorsabban nőtt az elmúlt időszakban és a fogyasztás is megnőtt a magyarországihoz képest. A bérek tavaly már magasabbak voltak Romániában, mint nálunk, az Eurostat most kiadott adatai szerint vásárlőerőparitáson (PPS) számolva a 2023-as volt az első év, amikor a keleti szomszédunk bérei elénk kerültek.
A régiós országokban emelkednek a fizetések, de Romániában volt a leggyorsabb növekedés. Az elmúlt tíz évben szinte folyamatosan csökkent a román és a magyar közötti különbség, amely végül teljesen elfogyott.
Korábban azt láttuk, hogy Románia egy főre jutó GDP-je megközelítette Magyarországot, a tavalyi évben pedig el is hagyta. A fogyasztást tekintve stabilnak látszik a román előny, és bár az adatok némiképp bizonytalanok, a béreknél látott előzés egyre kevesebb okot ad a kétkedésre. Bulgária is egyre nagyobb tempóban halad előre, így nem lenne meglepő, hogy egy-két éven belül a bolgár fogyasztás is a magyar szintre emelkedne.
Magyarország mélyen a trendvonal alatt húzódik a bérek és a fogyasztás kapcsolatát vizsgálva, a román bérszint viszont a trend felett van. A jelenség talán legfontosabb oka, hogy Magyarországon a döntéshozók arra koncentrálnak, hogy a beruházások minél nagyobb szeletet hasítsanak ki a gazdaság egészéből, miközben más országok jóval alacsonyabb felhalmozási dinamikával futnak. Vagyis, a jelenlegi jövedelmi szinten a többi régiós ország gazdaságpolitikája inkább a fogyasztást, mint a beruházásokat helyezi előtérbe.
Magyarország az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzi meg, és hazánk továbbra is az alacsony bérszinttel versenyez, ami relatív lassabb gazdasági felzárkózáshoz vezet, mint a humántőkébe való befektetése. Az EU-ban nálunk az egyik legalacsonyabb az egy órára jutó teljes bérköltség (13 euró), ami továbbra is olyan vállalatok számára jelent vonzerőt, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt, mintsem a magas képzettségre és a nagy hozzáadott érték teremtésére.
A jegybank friss jelentése szerint az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében relatív fejlettségünk és relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált. Az MNB arra figyelmeztet, hogy az új évtized kulcsterületein (tudástőke, digitalizáció, zöld energia) nem éri el hazánk teljesítménye a régiós átlagot. A gyors felzárkózáshoz nagy változásokra lenne szükség.
via Portfolio
