A Covid ugyan hazavágta Kecskemét turizmusát is, de már visszatért a járvány előtti években elért szintre, stabilan 200 ezer fölött van évente a vendégéjszakák száma, szemben a tizenöt-húsz évvel ezelőtti 100 ezer körülivel. A továbblépés lehetőségeiről esett szó szerdán az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület szervezte térségi turisztikai fórumon, de a beszédek és bemutatkozó előadások mellett eszmecserére, kérdésekre nem sok idő maradt.
2008-ban a Kecskemétre utazó vendégek összesen 99 100 éjszakát töltöttek a városban, a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodák, panziók, kempingek, üdülőházak, közösségi szálláshelyek). Akkor a megyeszékhely ezzel az adattal a 29. helyen állt a települések rangsorában a KSH statisztikája szerint.
Azóta így alakultak az adatok:
2009-2010: nem volt a TOP 30-ban Kecskemét.
2011: 151 969 éjszaka, 20. hely
2012: 127 791 éjszaka, 22. hely
2013: 127 654 éjszaka, 25. hely
2014: 142 138 éjszaka, 26. hely
2015: 141 284 éjszaka, 25. hely
2016: 159 078 éjszaka, 26. hely
2017: 222 207 éjszaka, 19. hely
2018: 236 138 éjszaka, 18. hely
2019: 206 633 éjszaka, 22. hely
2020: 91 628 éjszaka, 26. hely
2021-2022-re vonatkozóan nem találtunk adatot, a legfrissebb, 2023-as adat a termalonline.hu szerint 207 284 vendégéjszaka volt.
Jól látható tehát, hogy kisebb-nagyobb visszaesésekkel ugyan, de 200 ezer fölé kúszott a vendégéjszakák száma, azaz a másfél-két évtizeddel ezelőttinek nagyjából a duplája nőtt. A kedvező tendenciát a Covid derékba törte, de ez nemcsak Kecskemétre volt igaz. Azóta a jelek szerint hasonló szinten van a turizmus, mint a világjárvány előtt, a vendégek több mint 200 ezer éjszakát töltenek a kereskedelmi szálláshelyeken.
Hogy miként lehetne újabb szintet lépni, arra vannak ötletek, elképzelések, ezekből hallhattunk néhányat azon a térségi turisztikai fórumon, amelyet az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület szervezett szerdán a Városházára, első alkalommal, ahogy ilyenkor általában megjegyzik: hagyományteremtő szándékkal.
A fórum elnevezés alapján élénk eszmecserére, ötletelésre, esetleg konstruktív vitára is gondolni lehetett volna, de már a meghívóban is az állt célként megjelölve, hogy a turisztikai szolgáltatóknak biztosítanak bemutatkozási lehetőséget, a „közös kapcsolatépítés, információcsere” kap hangsúlyt. Ez így is volt, a beszédek, bemutatkozó előadások után kérdésekre már nemigen maradt idő a díszteremben.
Hamzáné Lakó Judit, a Tourinform Kecskemét Irodavezetője, a szervező Aranyhomok Egyesület titkára beszédéből kiderült, körülbelül 160 meghívót küldtek ki a térség turisztikai szolgáltatói – szálláshelyek, éttermek, szabadidős programszervezők, kulturális intézmények – számára. Az invitáltak kevesebb mint a fele jött el az eseményre, körülbelül hatvanan, de Hamzáné Lakó Judit bízik abban, hogy bővülni fog a kör.
„Valahol én is a szakmából érkeztem, és egy kicsit vissza is húz a szívem, bár kevésbé van lehetőségem vele igazából foglalkozni, mert még mindig az iparfejlesztés zajlik a városban” – kezdte beszédét Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, hozzátéve, azért mindig fontosnak tartotta, hogy a turizmus is előre tudjon lépni, már csak azért is, mert az iparfejlesztés „magával hozott egy üzleti forgalom növekedést a városban és a térségben”.
„Ugye itt Kecskeméten mindig is bajban voltunk azért azzal, hogy mi is az a hihetetlen turisztikai attrakció, ami miatt mi ide tudjuk csábítani a turistákat, hiszen azért nincsen Balatonunk, nincsen Tisza-tavunk, nincs egy hegységünk, nincs egy hatalmas nagy kastélyunk, ami mondjuk a franciáknál a Loire mentén, nincsen olyan fergeteges borvidékünk, mint Villánynak vagy Tokajnak” – folytatta a polgármester. Ezért szerinte Kecskeméten csak az lehet a hívószó, a megmutatható és eladható látványosság, amit a helyiek megépítettek, létrehoztak.
Így például a „sajátságos belváros gyönyörű szép épületállománnyal”. Ezek közül is a felújított és látogatóközponttal gazdagított Városházát egy „gyöngyszemnek”, „központi mágnesnek” nevezte, ahonnan csillagtúra-szerűen lehet bejárni a városközpontot. A tavaly megnyílt látogatóközpontot külön kiemelte Szemereyné Pataki Klaudia, hogy annak nagyon jó volt a fogadtatása a turisták részéről.
A régi levéltári részben jelenleg Zoób Kati divattervező Repertoár – Az ellentétek harmóniája című kiállítása látható, egészen május végéig. „A levéltárral még egyeztetésben vagyunk, hogyan tudunk egy olyan közös kínálatot kialakítani, ami a levéltár profiljába is illik, és eladható szolgáltatás elem is” – jegyezte meg Szemereyné Pataki Klaudia.
A városközpont ikonikus épületei közül még hátravan a színház felújítása, tette hozzá (és a Nagytemplom felújításának befejezése is várat magára, bár ez az már inkább az egyházon és az államon múlik – a szerző). Majd arról beszélt a polgármester, hogy tervben van a Városháza udvarának fedetté tétele, szintén rendezvények, valamint esküvők szervezése érdekében. Mint elmondta, egyre több pár érkezik más városokból, sőt akár külföldről is, hogy a kecskeméti Városházán kössenek házasságot. Ezt azonban nem számszerűsítette (egyébként még február közepén kerestük meg az önkormányzat kommunikációs vezetőjét hasonló témában, azaz hogy hány esküvő volt Kecskeméten az utóbbi években és hányat tartottak a Városházán és hányat külső helyszínen – de másfél hónapja nem kaptunk választ).
A városi fesztiválok megfrissítésére, újragondolására is szükség van a polgármester szerint, az élményekre kívánják helyezni a hangsúlyt. Tavaly a Városháza átadásához-nagyközönség előtti megnyitásához kötődően szervezték meg a Nyitott Városháza programsorozatot. Ezt idén és az elkövetkező években is megtartják, mert úgy vélik, a múlt évi sikeres volt, és egyébként is érdemes május végén -június elején, a gyermeknap és a pünkösdi hosszú hétvége (és június 4., a nemzeti összetartozás napja) táján egy kisebb fesztivált rendezni.
„Kulturális tereinket is úgy szervezzük át, hogy nem elsősorban csak a városi lakosságnak szolgáltat, hanem olyan kulturális élményt és kínálatot ad, amely megalapozza a fizetőképes vendégek fogadását is” – fogalmazott a polgármester. Hogy konkrétan mire gondolt, az nekünk nem volt teljesen világos, de hivatkozott arra, hogy több múzeumi térben – így például a Népi Iparművészeti Gyűjteményben, Cifrapalotában, Szórakaténuszban – „gasztro jellegű rendezvények jelentek meg, úgyhogy ezeket is érdemes figyelni, és ehhez is hozzákapcsolódni és rákapcsolódni”.
Szemereyné szerint a turisták nyilván nem fognak egy hetet Kecskeméten eltölteni, de egy-két éjszakánál többre azért itt lehet őket marasztalni, hisz a térség is kínál látnivalókat, „tartalmas csomagokat lehet kialakítani egy négyéjszakás tartózkodásra is”. Példaként említette a Bugacon nemrég megnyílt, mintegy 1,4 milliárd forint magyar és európai uniós forrásból épült Aranymonostor Látogatóközpontot. Itt a Bugac határában több mint tíz éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt Árpád-kori monostort és a körülötte elterülő település életét, valamint az ott talált leleteket mutatják be, de rendezvények megtartására is alkalmas.
A teremben jelenlévő térségi települések polgármestereihez is szólt Szemereyné Pataki Klaudia, szerinte „ők is tudnának még dobni a rendszeren”, hogy egy jó turisztikai kínálattal jelentkezzen a térség.
„Lajosmizse és Bugac esetében azért a nosztalgia és a retro fíling is benne van a trendek között, csak nyilván fel kell frissíteni, máshogy kell eladni, bemutatni, kínálni azt a lovasbemutatót” – fogalmazott a kecskeméti polgármester, hangsúlyozva, hogy van potenciál a térségben, és minden adottságuk és tapasztalatuk megvan a turizmus fellendítéséhez.
Az eseményt szervező Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület üzemelteti 2023 augusztusától a Szabadság téri Tourinform irodát, a polgármester úgy vélte, itt kell koncentrálódnia az információknak, és ennek kellene „egy professzionálisabb marketingjét összepakolni, mert a szerteágazó programkínálatok között elveszik a turista”. Ezért a polgármester tematikát vinne a rendszerbe, hogy „ennek megfelelően próbálja mindenki a saját kínálatát rászervezni és hozzáalakítani”, mert szerinte így lehet „fókuszáltabban, koncentráltabban megfogni az idelátogatókat és a turistákat”. Hogy ez mit jelentene ez a gyakorlatban, azt nem fejtette ki bővebben.
Hamzáné Lakó Judit, a Tourinform Kecskemét Irodavezetője egyrészt bemutatta az Aranyhomok Egyesület tevékenységét, majd kijelentette: „fantasztikus megtiszteltetés, feladat, lehetőség”, hogy a térség turizmusának fellendítésén dolgozhat a Tourinform irodánál.
Felhívta a jelenlévők figyelmét rendezvénynaptárjukra, melybe várják a programajánlatokat, és azt is elmondta, hogy tájékoztató kiadványokkal, leporellókkal szeretnék kiszolgálni a szálláshelyeket.
Garantált idegenvezetés lesz nyáron, három hónapon keresztül vasárnaponként, ennek népszerűsítésében kérte a szálláshelyek segítségét.
Hamzáné Judit bemutatta a Tourinform iroda most induló infokártya-programját. Ilyen szóróanyaggal már nagyon sok helyen lehet találkozni, a kis kártyán egy fotó, QR-kód, a legfontosabb információk és elérhetőségek férnek el, magyar és angol nyelven. Ezer darab kártya legyártását és kihelyezését a turisták által látogatott helyszíneken kirakott állványokra 80 ezer forint + áfa áron kínálja a Tourinform Iroda a szolgáltatóknak, de a múzeumok például ötven százalékos kedvezményt kaphatnak.
A fórum hátralévő részében a jelenlévő turisztikai szolgáltatók közül mutatkozott be több, így például a már említett bugaci Aranymonostor Látogatóközpont, a Hírös Agóra és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
