A magyar építőipari vállalkozások szerint piacvédelemre lenne szükség, mert bár a keleti tőkebeáramlás kapcsán sorra indulnak a gigaépítkezések, de a török, koreai és kínai befektetők fővállalkozót, alvállalkozókat, munkaerőt, sőt alapanyagot is hoznak magukkal az országukból. Emellett a kormányzati beruházásokat felfüggesztették, így onnan sem remélhetnek megrendelést. Az illetékes minisztériumok egyelőre nem reagáltak.
A kormány a keletről érkező óriásberuházásoktól reméli a gazdasági növekedést, amiért maximális támogatást is nyújt. Főleg az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó gyártóbázisok nőnek ki sorra a földből több száz hektáros területekre kiterjedően. Azonban ezzel nem jött el a Kánaán a magyar építőipar számára, valójában semmit sem éreznek a konjunktúrából.
Egy forrás szerint a magyar alvállalkozóknak nem lehet felvenni a versenyt azzal, hogy a távol-keleti cégek itthoni építkezésein a bérek kínai szintűek, a hatósági előírásokat pedig nem tartják be. Volt olyan eset, ahol a magyar alvállalkozó nem tudta bevállalni sem az éjszakai műszakot, sem a túlóra kifizetését egy határidő betartása miatt, viszont az indiai munkások hajlandók voltak egész éjjel dolgozni pótlék nélkül. Náluk normálisnak számít, hogy folyamatosan 12 óráznak.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint mire építőipari szempontból elkészül egy török vagy ázsiai nagyprojekt, a beruházási érték 80 százaléka ki is megy az országból. Az önkormányzati és állami megrendelések is 70 százalékkal estek vissza tavaly, és bár a fejlesztések nem végleg kerültek le a napirendről, nem jó jel, hogy az elhalasztott beruházások előkészítése nem tart ott, hogy a közeljövőben megkezdődhessenek a közbeszerzések.
Koji az EU-n kívülről érkező befektetések kapcsán elmondta, hogy „nyugtalan a szakma, félünk, hogy kiszorul a magyar építőipar.” Különösen a Távol-Keletről és Törökországból érkező beruházóknál jellemző, hogy a cégek magukkal hozzák az általuk felhasznált alapanyagokat, kivitelezőkapacitást, munkaerőt és a mérnököket. Szerintük a magyarok túl drágák nekik. Olyan céggel valóban nem lehet versenyezni, ahol
- a dolgozókat napi 12 órában foglalkoztatják,
- a munkavédelmet, -egészségügyet kiiktatják,
- és uniós forgalomba hozatali engedély nélküli termékeket használnak – sorolta az elnök.
Koji szerint lenne megoldás, a német példát hozta fel, ott ugyanis 35 ezer magyar dolgozik az építőiparban, és a németek sem tudnak olcsóbban dolgozni náluk, de vannak korlátok: a cégeknek például a német bértarifákat kell alkalmazni, és a vállalási árak legfeljebb 10 százalékkal mehetnek a német szint alá. A szociális partnerekkel kötött egyezség miatt ezekhez a feltételekhez tartják is magukat, és szigorúan ellenőrzik a teljesítést.
Az ÉVOSZ minden évben, február végére elkészíti az ágazat súlyponti problémáit összegző dokumentumot és a megoldást is bemutató javaslatokat, ennek a szakmai egyeztetése folyamatban van. Azt kérik, hogy a befektetők támogatásánál kössék ki a magyar beszállítói arányt. 2014-ben például 40 százalék hazai beszállításról volt szó, ma viszont drámai a helyzet: a nagyberuházásoknál amikorra elkészül az építőipari rész, a befektetési érték 80 százaléka már ki is ment az országból.
Az ÉVOSZ szerint szükség lenne komplex, helyszíni ellenőrzésekre is, amelyek keretében megvizsgálják, hogy a cégek megfelelnek-e az EU-ban, illetve Magyarországon előírt adózási, foglalkoztatási szabályoknak, illetve a felhasznált anyagok tekintetében a minőségi előírásoknak.
Az építőipar adja a GDP 6,4 százalékát, az ágazat közvetlenül 380 ezer dolgozónak ad munkát, ha pedig az ágazat egészét nézzük, akkor már félmillió foglalkoztatottról beszélhetünk, és – háromtagú családokkal számolva – másfél millió ember mindennapjait meghatározó problémáig jutunk.
Ennek ellenére eddig sem a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA), sem a külföldi tőkebeáramlást menedzselő Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált az alábbi kérdésekre:
- tudnak-e problémáról,
- hogyan tájékoztatják a külföldi befektetőket, milyen szabályokat kell betartaniuk, vonatkoznak-e rájuk a magyar, illetve az EU előírások,
- hogyan ellenőrzik ezek betartását,
- mit tapasztaltak az eddigi ellenőrzések során,
- és tervezik-e kötelező hazai beszállítói arány előírását, ha igen, mekkora arányt tartanak megfelelőnek?
via 24.hu
