Az Európai Unióval kapcsolatos állampolgári hozzáállást vizsgálta átfogó Mérlegen az Európai Unió című tanulmányában a Policy Solution kutatóintézet. Kirajzolódnak az EU kapcsán is a magyar társadalomban meglévő politikai törésvonalak, de abban szinte egyöntetű a vélemény, hogy jól jártunk az EU-s tagsággal.
A brüsszelezés megosztja a magyarokat
Az egyik legvitatottabb téma a magyar közvéleményben az Európai Unióhoz fűződő kapcsolat. Egy a hivatkozott tanulmányban feltüntetett közvélemény-kutatásra szerint a magyar lakosság 49%-a egyetért azzal az állítással, hogy „Brüsszelben olyan szabályokat hoznak, amivel szándékosan hátrányba hozzák a magyar vállalkozásokat.” Ezzel szemben a válaszadók 44%-a nem ért egyet. Ez a megosztottság jól tükrözi az ország politikai polarizációját, különösen, ha a pártszimpátiák szerinti bontást vizsgáljuk.
A Fidesz szavazói körében az egyetértés jelentős: a megkérdezettek 77%-a gondolja úgy, hogy Brüsszel valóban hátrányos helyzetbe hozza a magyar vállalkozásokat. Ez az arány 6%-kal magasabb, mint a 2023-as adat, ami arra utal, hogy a kormánypárti szavazók körében nőtt az EU-val szembeni bizalmatlanság. A Mi Hazánk Mozgalom támogatóinak fele (50%) szintén osztja ezt a nézetet, ami azt mutatja, hogy a jobboldali szavazótábor egy része az EU-val szembeni kritikai hozzáállást preferálja.
Ezzel szemben a baloldali szavazók, különösen a DK-MSZP-P koalíció támogatóinak többsége (56%) nem ért egyet azzal, hogy Brüsszel szándékosan hátrányba hozná Magyarországot. Ez azt jelzi, hogy a baloldal szavazói inkább az Európai Unió támogatóinak számítanak, és kevésbé osztják a kormányzati narratívát az EU ellen irányuló kritikák tekintetében. A Tisza párt szavazói még határozottabban elutasítják ezt az állítást: 63%-uk szerint nem helytálló a Brüsszel ellen felhozott vád.
Kevesen tudják, hogy Magyarország lesz az EU Tanácsának soros elnöke 2024 második félévében
Magyarország 2024. július 1-jén kezdi meg az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amit fél éven át tölt be. Ez a lehetőség hazánk számára tizenhárom év után ismét visszatér, ám a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a lakosság egy jelentős része nincs tisztában ezzel a ténnyel. A felmérés során kiderült, hogy a magyarok mindössze 39%-a tudta helyesen, hogy Magyarország lesz az EU Tanácsának soros elnöke 2024 második felében.
A kutatás szerint a kormánypárti szavazók valamivel tájékozottabbak: 60%-uk válaszolt a kérdésre, és 77%-uk tudta helyesen a választ. Ezzel szemben a Mi Hazánk szavazói között kevesebben válaszoltak, mindössze 45%-uk, de kétharmaduk (67%) tudta, hogy Magyarország tölti be ezt a fontos pozíciót. Az ellenzéki pártok szavazói közül a Tisza Párt támogatói 56%-ban válaszoltak, és közülük 74% volt tisztában a ténnyel, míg a DK-MSZP-P szövetség szavazói közül csak 49% válaszolt, és közülük is mindössze 58% tudta a helyes választ.
A magyarok túlnyomó többsége szerint előnyös az uniós tagság húsz éve
Az ország EU-tagságának huszadik évfordulója alkalmából a felmérés arra is rávilágított, hogy a magyarok 80%-a szerint az uniós tagság összességében előnyös volt az elmúlt két évtizedben. Minden politikai táborban kétharmados, vagy annál nagyobb arányban tartják előnyösnek a tagságot, de a támogatás mértékében akadnak különbségek. Míg a fideszes szavazók 77%-a vélekedik így, a Tisza Párt támogatói 87%-ban, a DK-MSZP-P szavazói pedig 86%-ban gondolják, hogy az EU-tagság előnyös volt hazánk számára. A Mi Hazánk szavazói közül 68% mondta ugyanezt.
A magyarok szerint az uniós források, a gazdasági fejlődés és a szabad mozgás lehetőségei jelentik a legnagyobb előnyöket. A felmérés szerint a megkérdezettek 53%-a az EU által biztosított anyagi forrásokat és a gazdasági növekedést tartja a legnagyobb pozitívumnak, míg 33%-uk a fizikai határok eltörlését és a szabad mozgást emelte ki. További 32% a külföldi munkavállalás és tanulás lehetőségét tartja fontosnak.
Az uniós tagság árnyoldalai: túlzott szabályozás és migráció
Az uniós tagság hátrányai között a túlzott szabályozást és a migrációt említik a leggyakrabban a válaszadók, mindkettőt 23%-os arányban. A migrációval kapcsolatos aggodalmak növekedtek az elmúlt évhez képest, amikor még csak 14% tartotta azt hátránynak, most viszont 9%-kal többen említették ezt. A nemzeti szuverenitás csökkenése szintén aggasztó a magyarok 10%-a szerint. A felmérésből az is kiderült, hogy 13%-uk úgy érzi, az EU politikai nyomást gyakorol Magyarországra az uniós források befagyasztásával.
Az orosz-ukrán háborúval és a szankciós politikával kapcsolatban is megosztottak a magyarok. Bár a háború kezelése csak a válaszadók 12%-a számára jelent problémát, a kormány gyakran hangsúlyozza a szankciók negatív hatásait, és ez a vélemény továbbra is megosztja a társadalmat.
A gazdasági egyenlőtlenségek és az európai felzárkózás elmaradása
A megkérdezettek 14%-a szerint Magyarország gazdaságilag nem tudott felzárkózni Nyugat-Európához, és a vágyott gazdasági fejlődés elmaradt. Ez a hátrány különösen a képzett munkaerő kivándorlásában, az alacsony bérekben és nyugdíjakban, valamint a leszakadó régiók helyzetében mutatkozik meg. Ez az arány 3%-kal magasabb, mint az egy évvel korábban mért érték, ami azt jelzi, hogy a gazdasági egyenlőtlenségek továbbra is központi kérdésként jelennek meg a magyarok szemében.
Az EU és Magyarország jövője: gazdasági fejlődés, béke és demokrácia
A felmérés szerint a magyarok továbbra is fontosnak tartják az EU értékeit és szerepét. A gazdasági fejlődés (35%), a béke (32%), valamint a demokrácia és a jogállam védelme (32%) számítanak a legfontosabb értékeknek, amelyeket az Európai Unió képvisel. Ez utóbbi különösen a Tisza Párt és a DK-MSZP-P szavazói számára kiemelkedő, akik számára a demokrácia védelme az EU legfontosabb értéke. A fideszes szavazók azonban inkább a gazdasági fejlődést tartják az EU legfontosabb feladatának. A jövőre vonatkozó elvárások között a béke kiemelt szerepet kapott, a válaszadók 55%-a szerint az EU-nak ezt az értéket kellene leginkább képviselnie a következő években.
Meddig tartson az ország szuverenitása?
Az EU egyik alapgondolata, hogy a tagállamok lemondanak az önrendelkezésük egy részéről bizonyos szakpolitikai területeken annak érdekében, hogy közösen uniós szinten lehessen azokat a területeket irányítani. A tanulmányt megalapozó közvéleménykutatás azt járta körbe, hogy a kiválasztott tizenkilenc szakpolitikai területen inkább a tagállamokra bíznák a magyarok a közös ügyek irányítását, vagy inkább az Unióra. Mivel ezeket a kérdéseket egy éve is feltették így látható, hogy valószínűsíthetően a kormánypárti propaganda hatására valamivel a szuverenistább álláspont felé tolódott el a magyar közvélemény. Míg egy éve öt, addig 2024-ben már nyolc szakpolitikai területen van abszolút többség a kizárólagos tagállami hatáskör mögött.
Szűk többségben úgy gondolják a válaszadók, hogy a gazdaságpolitikát (51%), a mezőgazdaságot (52%), a polgári jogokat (52%), a közlekedéspolitikát (53%), a bevándorlási politikát (54%), valamint a bűnüldözés és igazságszolgáltatást (55%) megosztott hatáskört vagy a kizárólagos EU-s hatáskörben kellene kezelni. Ezen szakterületek esetében egy éve még az integrációpárti álláspont volt a domináns a magyarok részéről, azonban 2023-hoz viszonyítva 3-5 százalékponttal nőtt a szuverenisták aránya mindegyik esetében. A magyarok továbbra is az Unió kezébe adnák a döntést számos területen így az energiapolitika (61%), a védelmi és biztonságpolitika (65%), a technológiafejlesztési politika (65%), a külkereskedelem (68%) vagy környezetvédelem (72%) szakpolitikai mezőjében.
Összehasonlítva az egy évvel ezelőtti eredményekkel leginkább az állapítható meg, hogy a tizenkilenc szakpolitikai terület sorrendje nagyon hasonló, azonban számos területen nőtt a szuverenisták aránya.
