Versenytárs nélkül uralja 2034-ig a kecskeméti buszvárók hirdetési felületeit a Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó hirdetésszervező és hirdetésifelület-kezelő Publimont Kft. A plakátcégnek nemcsak a buszmegállókban kialakított reklámhordozó felület értékesítéséből és a közterületen tucatszám található citylight reklámberendezésekből származik haszna, de még az üzemeltetési feladatokért havi átalánydíjat is fizet részére a városi tulajdonú busztársaság. Ráadásul a hirdetési cég által használatba vett több mint 300 négyzetméter reklámfelület után az önkormányzatnak évente fizetett – kevesebb mint 5 millió forint – közterület-használati díj az áfakörön kívüli. A városvezetés érve szerint a szerződés előnye az, hogy a cég a régi buszvárók helyett újakat telepít – szeptember elején 18-nak végezték el a cseréjét. Nem egyedi kecskeméti sajátosságról van szó, a fővárosban és számos vidéki városban is ehhez hasonló szerződéseket kötöttek az elmúlt években. Mondhatni, a kecskeméti önkormányzat csak lemásolta a már „működő” modellt.
Az önkormányzat nem verte nagydobra a reklámgazda, illetve az utasvárókról szóló szerződést, ami nem került a bizottság elé – ezt tette szóvá Király József ellenzéki képviselő még a februári városüzemeltetési szakbizottság ülésén. Hári Ernő, a Kecskeméti Közlekedési Központ (KEKO) ügyvezető igazgatója szerint „a szerződés azért nem került csatolásra, mert nem volt feladat”.
Kecskeméten az utasvarók három nagy körbe sorolhatók:
- a Publimont Hirdetésszervező Kft. tulajdonában jelenleg 44 buszmegálló van, a céggel kötött szerződés értelmében elvégzi a karbantartási és üzemeltetési feladatokat;
- az önkormányzat 131 utasváró birtokosa, ezek között mintegy 75 régi típusú, lemez oldalfalú építmény található;
- ezeken kívül még használatban vannak átlátszó üvegből vagy karbonból készült várók, amelyek már nem hatályos megállapodások alapján épültek, elsősorban reklámozási célból.
Egy cég egyedüliként
Az egykor még Simicska Lajos, de a Fidesszel történt szakítása után mára Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. egyre több budapesti kerület és vidéki város utasváróját és annak reklámfelületét tulajdonolja. Olyannyira csak ez a cég létezik a vidéki városok buszmegálló- és közterületi piacán, hogy az önkormányzatok az utasvárók telepítésére általában nem is hirdetnek közbeszerzést, csupán fogadják a Publimont ajánlatát.
Csepel, Budafok-Tétény, Belváros-Lipótváros, XVI. kerület, Érd, Békéscsaba, Kaposvár, Kecskemét… csak néhány azon fővárosi kerületek és vidéki városok közül, amelyek hosszú távú – 10, de van olyan önkormányzat, mint a gyulai, amely 15 éves – reklámgazda-szerződést kötöttek a kormányközeli plakátcéggel. A recept szerint a kft. saját költségén új buszvárókat épít, cserébe az itt található reklámfelületeket értékesíti. A tarifatáblázata szerint méretétől függően egy citylight felület 160 és 400 ezer forintért, átlagosan havonta 300 ezer forintért bérelhető – ilyenből Kecskeméten csaknem 140 található.
A felépítmények hamar megtérülnek a Mészáros-féle cégnek három okból kifolyólag is. Az óriásplakátok tudatos szabályozása egyre inkább felértékelte a kisebb citylight felületeket. Mivel a Publimont nem egyesével, hanem országos projekt keretében tömegével gyártatja a buszmegállókat, így ez nem is kis mértékű költségcsökkentő tényező. Végül a hirdetők köre is jól meghatározható.
Ha éppen nem valamelyik élelmiszerbolt hirdeti a legújabb akciós termékét, akkor a szinte folyamatos kampányüzemmód ad lehetőséget kormányhirdetések és propagandaüzenetek kihelyezésére. A hirdetésszervező természetesen a 2024. évi európai parlamenti és önkormányzati választásokkor is értékesítette a felületeit. Ám akkor igen alacsony árat kért a pártoktól: egy citylight május hónapra már 12.500 forint + áfáért volt bérbe vehető – a lehetőséggel főként a kormánypártok élhettek.
Mára a Publimont Kft. országszerte megkerülhetetlenné vált a nagyvárosok és a tömegközlekedési vonalak frekventált helyein – Kecskeméten is számtalan kereszteződésben, buszvárókban és forgalmas közterületi pontokon találkozunk reklámhordozó berendezéseivel. Orosházával ellentétben a kecskeméti önkormányzat legalább nem mondott le a közterület-használati díj megfizettetéséről – ennek összege havonta négyzetméterenként 2250 forint. A KecsUP közérdekű adatigénylésére adott válaszból kiderül: a Publimont mintegy 320 négyzetméterért 4,3 millió forintot fizet évente.
Minden bizonnyal jól jár Kecskeméten is Mészáros Lőrinc plakátcége. De csak abban az esetben mérhető össze a hirdetésekből származó bevétel és az önkormányzat által megállapított közterület-használati díj közötti különbség, ha majd a reklámbevételeiről a Publimont Kft. nyilatkozik – már ha nyilatkozik, és erre valóban kíváncsi lesz a városvezetés is.
A közterületi reklámpiac legmeghatározóbb szereplője, a kormánybarát Publimont Kft. jó évet zárt 2022-ben: 11,8 milliárd forint árbevételt ért el. A gazdasági válság ellenére 2023-ban pedig még növelte is, 12,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.
Az önkormányzati tulajdonú busztársaság az utasvárók üzemeltetésért is fizet a plakátcégnek
Még a februári szakbizottsági ülésen számolt be arról a kecskeméti közlekedési társaság vezetője, hogy a jogszabályi változások miatt fokozatosan „egységes szolgáltatási színvonalat kell nyújtani az utazóközönségnek” – és ennek első lépcsőfoka a Publimont Hirdetésszervező Kft. tulajdonában lévő utasvárókra 2023. december 18-án életbe lépett szerződés.
A szocialista Király József arra várt választ, mi vonatkozik az utasvárók üzemeltetésére, de furcsállta azt is, hogy a KEKO miért fizet a Publimontnak az üzemeltetési feladatokért. Kiemelte: jó lenne körülbelül látni, mekkora a reklámbevétele a cégnek; ha ez az összeg az önkormányzathoz folyna be ugyanis, lehetséges, hogy a Városüzemeltetési Kft. is ki tudná helyezni az új buszvárókat.
Egyes buszvárók üzemeltetésére és karbantartásukra azért szerződtek, mert a kihelyezett áttetsző falú, polikarbonát felületű buszmegállókat korábban „senki nem takarította” – tájékoztatta a bizottságot Hári Ernő. A városháza jogi osztályával közösen előbb felderítették a buszvárók tulajdoni helyzetét, majd miután az első 44 várónak látszott, hogy rendezett a tulajdoni viszonya, üzemeltetési szerződést kötöttek – olvasható a bizottság jegyzőkönyvében a város honlapján. Ennek értelmében a KEKO havi átalánydíjat fizet az üzemeltetési feladatok ellátásáért a hirdetésszervezőnek – erre vonatkozóan nyilvánosan elérhető szerződést nem találtunk.
És ki takarítja a buszvárókat?
A Mérnöki Iroda vezetője vázolta, a telepítést jellemzően képviselői és lakossági kérés alapján teljesíti az önkormányzat, amit a műszaki-technikai feltételek, közterület-rendezés (járdaszélesítés, -megközelítés biztosítása) és az utasforgalom nagysága befolyásol. Emellett városképi szabályok vonatkoznak arra, hogy hová milyen kialakítású buszvárót helyeznek. Az egyik szerződés szerint a KEKO felel az utasváró felépítményéért és állapotáért, egy másik szerint a reklámozó cégnek telepítési, fenntartási és elbontási feladata van. „Az önkormányzat szempontjából a felépítmény fenntartása a KEKO kezelésébe kerül feladatként. A felszín, a felület köztisztasági feladatai, a csikktartók ürítése pedig marad a Kecskemét Városüzemeltetési Kft.-nél (KVÜ). Ez lett ketté bontva a buszmegállók tekintetében” – derül ki a jegyzőkönyvből.
A fideszes Sipos László nem értett ezzel egyet, szerinte a járófelület és a felépítmény egy egységet képez, ez ugyanis egyetlen buszváró, amit legalább havonta egyszer ki kell takarítani, csakhogy van olyan megálló, ahol egész évben egyszer sem nyírnak füvet. Kit lehet ezért számonkérni? – tette fel a kérdést a kormánypárti képviselő. A Közszolgáltatás-szervezési Osztály vezetője válaszában elmondta, az önkormányzati tulajdonú utasvárók fenntartási feladatait továbbra is a KVÜ látja el, de a városüzemeltetés kapacitásaira tekintettel az egyes feladatokat megosztották.
Határozatba foglalták, hogy legyen szó üveg/polikarbonát falú utasváróról vagy lemezfalúról, a KVÜ üríti ki a csikkbedobó és kommunális gyűjtőedényeket, végzi a burkolat takarítását, az eltört padok faelemeinek cseréjét és az autóbusz-megálló környezetében a fűnyírási feladatokat. Szabályozták azt is, hogy a városközpontban lévő Széchenyi téri autóbusz-decentrum teljes területét megkapta használatba – az üzemeltetési feladatokkal együtt – a KEKO.
Hogy megoldották-e a problémát? Sipos László szerint nem, mert a városüzemeltetés nagymértékben leterhelt, és nincs munkaerő. A Fidesz politikusa a munkaerő hiányáról a 2019–2024-es ciklus utolsó közgyűlésén is beszélt szeptemberben; akkor azt vetette fel, ezekért a fizetésekért nehéz szakembereket találni a kecskeméti városüzemeltetésre – számolt be róla a KecsUP.hu.