Brutális túlórák, súlyosan egészségkárosító munkakörülmények és embertelen munkaszervezés – olvasható a szakszervezetek.hu cikkében.
A gyakran sikersztoriként tálalt magyar autóipari fellendülés hátterében brutális túlórák, súlyosan egészségkárosító munkakörülmények és embertelen munkaszervezés állnak. Ezeket és a lehetséges megoldásokat térképezi fel munkások tapasztalataira is építve a Fókuszban Kecskemét: Munkafeltételek a dél-alföldi autóiparban című szakszervezeti kiadvány. Kérdés ugyanakkor, hogy Magyarország gazdasági pozíciójában mekkora mozgástere van a szakszervezeteknek. Az Új Egyenlőség cikke.
„Hazajössz szombat délután, viszont vasárnap már kezded a hatnapos éjszakait, és így szabadnap nélkül végignyomod a hat napot, a következő hét vasárnap reggelig. (…) És akkor így összezuhanva hazamész és azt kérdezed magadtól, hogy >Úristen, ez mi?<… És (…) ha soron dolgoztunk, állandóan emelték a darabszámot. Már így is látták a főnökök, hogy nem győzzük, nem bírjuk, de még minket néztek hülyének” (6. old.).
A magyarországi autóiparról sok szó esett az elmúlt években: ki-ki a gazdasági felzárkózás motorját, a nagy sztrájkok terepét, az elszabadult melósbéreket, a német gazdaságnak való kitettségünk szimbólumát vagy éppen a következő válság előszobáját látja benne. Arról kevesebbet lehetett tudni, hogy milyen most dolgozónak lenni az ipari termelésünk több, mint egyharmadát kitevő ágazatban. A Vasas Szakszervezeti Szövetség Fókuszban Kecskemét: Munkafeltételek a dél-alföldi autóiparban című kiadványa többek között erre is választ ad. A Meszmann T. Tibor (CELSI, Helyzet Műhely) által szerkesztett kiadvány a kicsit félrevezető címmel ellentétben nem elsősorban Kecskemétre fókuszál, hanem részben a magyar autóipari dolgozók, illetve szakszervezetek mindennapjaiba nyújt bepillantást, részben egészen tág perspektívából mutat be társadalmi folyamatokat a globális autóipar változásaitól kezdve a magyar munkások jogainak alakulásáig. Talán a legfontosabb felismerés, ami kirajzolódik a kiadványból, hogy hiába a más szektorokhoz képest relatíve magas bér, a dolgozók szempontjából a meghatározó élmény mégsem ez, hanem az alig elviselhető munkaintenzitás, a rossz munkakörülmények, a rengeteg túlóra és a megbecsülés hiánya.
Megoldásként a szakszervezeteken keresztül érdekérvényesítést javasolja. Kérdés, hogy az ország iparának a nemzetközi termelésben sok szempontból kiszolgáltatott pozíciója és a munkajogok hazai helyzete mellett milyen stratégia és mekkora mozgástér áll a szakszervezetek rendelkezésére.
A kiadvány alapja egy kutatás, aminek keretében Kecskeméten dolgozó autóipari munkásokkal és a Vasas szakszervezet különböző tisztségviselőivel készítettek összesen 40 interjút 2018 júniusa és 2019 áprilisa között.
A kutatás kiindulópontja a fluktuáció, vagyis a dolgozók gyors cserélődésének jelensége volt, ami nemcsak a dolgozók mindennapi tapasztatait tömöríti magába, hanem munkáltatói szempontból is fontos probléma. Az elemzés a dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján alakult ki. Így derült fény olyan problémákra, amik első ránézésre nem esnek közel a fluktuáció témájához, mint a nők helyzete vagy a munkavédelem. A kiadvány tehát egy részvételi folyamat eredménye, hiszen már a téma körülhatárolása is a dolgozók személyes tapasztalatain, problémafelvetésein alapult. Abból a szempontból is közös munka áll a kiadvány mögött, hogy a projektet kezdeményező Szakszervezet és Meszmann T. Tibor szerkesztő közösen alakították a tartalmát. Rövidebb tanulmányok, esszék és interjúk mellett autóipari dolgozók személyes beszámolói is hangsúlyos helyet kaptak, így a végeredmény egy kísérleti műfajú, néha kicsit kaotikus, de nagyon sokszínű és izgalmas anyag.
A teljes összefoglaló ide kattintva olvasható tovább!