Augusztus 12-én, 15-16h között megmértük, hogy milyen meleg is van egy-egy kecskeméti utcán és annak bizonyos pontján. A méréseket tehát délután végeztük, amikor a városban az átlaghőmérséklet csupán 28-29 fok volt. Nem volt kánikula és ez a nap kellemesen szellős is volt, mégis megdöbbentően forró pontokat találtunk. A most kapott eredmények láttán nem nehéz elképzelnünk, hogy milyen forróság van, amikor napokon keresztül 30 fok fölött áll a hőmérő higanyszála. Mutatjuk az eredményeket.
Hogy mit lehetne tenni?
Kecskemétet – más alföldi városokkal együtt – a klímaváltozás egyre súlyosabban érinti. Az időjárás szélsőséges pusztításait fokozottan tapasztaljuk. Egyszer nagyon rövid idő alatt nagyon sok a lehullott csapadék mennyisége, míg máskor az aszályos és forró napok teszik elviselhetetlenné a mindennapokat. A nyári hőhullámok veszélyt jelentenek a lakosság egészségi állapotára és jelentősen befolyásolják az életminőségünket.
Az alkalmazkodás nemcsak azt követeli meg, hogy felismerjük a problémát, hanem ehhez a városokat is újra kell tervezni, vélik egyre többen. Tereink és utcáink használatának újragondolásával csökkenthetők lehetnek az egészségügyi kockázatok is. Tájépítészek, környezetvédők és egyes politikusok is azt szorgalmazzák, hogy érvényre kell juttatni a fenntarthatóság elvét a gyakorlatban. Ez változtatást követel. És igen, legtöbbször ez azzal jár, hogy az autós forgalmat kiszorítják a belvárosokból és a sűrűn lakott területekről, hogy a helyüket átadják a zöldfelületekkel együtt a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedéssel utazó forgalomnak.
A városok tehermentesítése azért is fontos, mert a klímaváltozás okozta súlyos kihívásokra az élet sokféle területén kell megoldást találni. Egy-egy lépéssel egy élhetőbb és biztonságosabb világ lenne teremthető, akkor amikor a világunk az építkező megújulás helyett a szétmállás felé halad.
