Orbán Viktor a péntek reggeli Kossuth Rádió-interjúban – amellett, hogy Soros György szerinte a világ legkorruptabb embere – arról is beszélt, hogy a múlt héten Magyarország kint volt az EU nélkül önállóan a pénzpiacon, 30 évre vettünk fel több mint 2,5 milliárd eurónyi, azaz kb. 900 milliárd forintnyi hitelt. Ahhoz, hogy Magyarország egy politikai vitát jól álljon, ahhoz stabil pénzügyi alapok kellenek – mondta a miniszterelnök, aki szerint a pénz egy része fejlesztésekre, a másik korábbi adósságok törlesztésére megy. Említette, hogy az ország Kínából meg más ázsiai országokból is be tudna vonni hiteleket.
A miniszterelnök a felvett hitelt, amit 87 éves koráig törleszthet az ország, sikerként értékelte: „Jól láthatóan ma Magyarország gazdasági megítélése még a nyugati piacokon is olyan stabil, hogy ilyen forrásokhoz tudunk jutni. (…) Magyarország ma olyan lábakon áll, ez nem 2008 meg 9, még itt a szocialista kormány időszaka, amikor térdre estünk a válság első szelétől vagy fuvallatától, olyan erős lábakon állunk, hogy Magyarország bármilyen nehéz időszakot saját gazdasági megbízhatóságának, erejének köszönhetően nemcsak átvészel, hanem közben fejlődni is tud.”
Pedig Orbán korábban egyáltalán nem volt ilyen optimista a hosszú távú hitelekkel kapcsolatban.
A 2008-as gazdasági világválság idején, ellenzékből azt mondta az Inforádióban, hogy Magyarország a világ egyik legrosszabbul kormányzott országa, ezért nem tudtuk önerőből kivédeni a világválság hatásait. A parlament előtt lévő költségvetési tervezet kezelés helyett félrekezeli a bajokat, mi vagyunk az egyetlen EU-tagország, aki a válságra megszorításokkal válaszol, és ha Magyarország a jövőben is hitelekből, és nem a gazdasági növekedésből állít elő forrásokat, állandó adósrabszolgaságban marad – mondta a Fidesz elnöke.
Orbán akkor úgy értékelte, olyan hatalmas adósságot veszünk az IMF-hitellel a nyakunkba, amit még az unokáink is nyögni fognak, ezért minden magyar embernek alkotmányos joga, hogy megtudja, milyen feltételekkel készül felvenni a hitelt a kormány. (Amikor Orbán 2014-ben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel megállapodott arról, hogy a 12 milliárd eurós atomerőmű-bővítés 80 százalékára az orosz állam ad kölcsönt, nem lettek nyilvánosak a visszafizetés feltételei.)
2016-ban azt mondta, amikor állítólag végre visszafizettük az IMF-hitelt (amit valójában az EU-nak fizettünk vissza), hogy „este minden magyar családnak jó oka van arra, hogy kinyisson egy jó üveg vörösbort és koccintson a haza egészségére”.
Sőt Orbán még idén áprilisban is így nyilatkozott:
„Kedden fogjuk bemutatni, azt hiszem, a magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési tervét, ami négy fejezetből áll. Az első a munkahelyek megőrzése, a második az új munkahelyek teremtése, tehát óriási erőkkel dolgozunk azon, és nagy erőket szeretnék mozgósítani, hogy részben megvédjük azt, ami még megvédhető, de azonnal támadjunk, és hozzunk létre minél több új munkahelyet. És ezt fogja elősegíteni majd az akciótervünk. Ha nem ezt tesszük, akkor segélyalapú gazdaság lesz, akkor hiteleket kell felvenni, leginkább külföldről, és bekanyarodunk abba az utcába, aminek a végén ott vár bennünket az IMF, meg a Soros György-féle pénzügyi spekulánsok. Azt javaslom, hogy ezt ne tegyük. Tehát, úgy küzdjünk meg ezzel a válsággal, hogy ne adjuk fel a céljainkat, ne adjuk fel azt, amit elértünk, ne adjuk fel Magyarország függetlenségét, ne adjuk fel a munkaalapú gazdaságot, és ne adjuk fel a büszke élet lehetőségét se.
(…)
Én szívesen osztogatok pénzt, de hol van az a pénz? Tehát itt látom, mindenki beszél, ellenzéki térfélen különösen valami európai uniós pénzekről. Én egy fillért nem látok ebből. Ezek tényszerűen nem igaz állítások. Ingyen pénz sosincs. Pénzt lehet osztogatni, de minden pénzt előbb vagy utóbb meg kell termelni. Ha először osztottad szét, akkor utána kell megdolgozni érte, de olyan, hogy ajándékként, munka nélkül, erőfeszítés nélkül pénzhez juthasson egy közösség, és azt csak úgy szétoszthassa, olyat még a világ nem látott. Hitelből lehet, de akkor a végén te fogod a hitel árát megfizetni, és az mindig sokkal többe kerül, mintha dolgoztál volna. Ez a szabály, amit az életemben megtanultam.”
Egy hétre rá is azt mondta, hogy ugyan Brüsszel engedné most a költségvetési hiány megnövelését, de Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a hiányunk 3 százalék alatt maradjon, ugyanis nagy ára lesz az eladósodásoknak, akik most nyakló nélkül élnek ezzel a lehetőséggel, azokat pár hónap múlva a hitelezők és a spekulánsok dróton fogják rángatni.
Április vége felé arról beszélt, hogy megszületett az új Soros-terv, „ez a II. Soros-terv, ez a 2-es számú Soros-terv az én fejemben”: Soros arról írt, hogy speciális finanszírozás kell, az EU vegyen fel nagy kölcsönöket, amiket aztán fizetnünk kell, amíg élünk, „a kamatot szeretik ők nagyon”.
A Bloomberg ugyanekkor arról írt, hogy a 2010-es hatalomváltás utáni „gazdasági szabadságharc” egyik fontos eleme éppen a külföldi hitelezők kiszorítása volt, és az elmúlt 10 évben a magyar állam felére csökkentette a devizaadósságát, de a koronavírus miatti helyzetben a gazdaságélénkítő csomag szükségessége miatt a kormány összesen 4 milliárd euró értékben bocsát ki kötvényt idén, ami a legmagasabb érték 2013 óta.
Júliusra viszont megváltozott Orbán a véleménye a hitelfelvételről.
Azt mondta: „Tehát szeretném aláhúzni, hogy nem miattunk van szükség egy új, extra európai pénzügyi tervre. Erre a tervre azért van szükség, mert vannak az unión belül olyan országok, akik nem tudják ellenőrzés alatt tartani az államadósságukat, és eladósodtak. És a kérdés az, hogy tudunk-e segítséget nyújtani ezeknek az országoknak. És bár Magyarország ösztönösen ellenzi a közös hitelfelvételt, de belátjuk, hogy most vannak országok, akiknek segítségre van szükségük, és ezért elfogadjuk az uniónak a megközelítését, hogy hitelt vegyünk föl.”
A múlt héten a Reuters írta meg, hogy Magyarország összesen 2,5 milliárd euró értékben adott el 10 és 30 éves devizakötvényeket, amikre több mint ötszörös kereslet volt. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. anyagában előtte még 2 milliárdos terv szerepelt – írta a Portfolio.
