Magyarország pazarlása szembetűnő az európai fogyasztáshoz mérten, pedig a miniszterelnökséget vezető miniszter ezt mondta: „A pazarlást sehol sem lehet megengedni” – írja az Átlátszó.
Világosan látszik, hogy míg Európa 2000 óta folyamatosan növelte energiahatékonyságát, Magyarország két végén égette a gyertyát – derült ki egy tavalyi uniós tanulmányból.
Egy oroszbarát és fideszes propagandaoldal július 11-én energia-ügyben ezt posztolta: „BEZZEGNÉMETORSZÁG! TÉLEN 17 FOKRA CSÖKKENTIK A LAKÁSOK ÉJSZAKAI FŰTÉSÉT. Németországban a következő fűtési szezonban 17 Celsius fokra csökkenti a lakások éjszakai fűtési hőmérsékletét a legnagyobb ingatlankezelő vállalat. Milyen jó, hogy Orbán időben visszavásárolta a közműcégeket, a gáztározókat, megkötötte a 15 éves gázszerződést, bevezette a rezsicsökkentést, a magyarok 93%-a pedig magántulajdonú otthonban él! MI NEM FOGUNK MEGFAGYNI TÉLEN!”.
Vagy mégis. Gulyás Gergely a napokban jelentette be, hogy a továbbiakban a rezsicsökkentés mint olyan csak keveseknek biztosítható, miközben Orbán Viktor már arról beszélt, nem lesz elég gáz.
„Mi itt nem fogunk megfagyni télen. Ők ott meg szülhetnek férfiként. Kinek mit intézett a kormánya” – mondta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszuson 2021. november 14-én.
Emlékezetes, ahogy a kormánymédia Karácsony Gergelyt és Márki-Zay Pétert is támadta, amikor az elszálló energiaárak kapcsán takarékosságról beszéltek.
„Összehasonlítva a szomszédos országok adataival, a lakossági energiafelhasználás aránya Magyarországon nagyon magas, és ezen belül is különösen a fűtésre fordított energiafelhasználás nagyarányú. Vélhetően ez lesz az egyik olyan terület, ahol a kötelezett vállalatok a legjelentősebb megtakarításokat lesznek képesek elérni” – derül ki a Nemzeti energiastratégia 2030 programjából. Ebből az is kiderül, hogy:
- Az energiahatékonysági innovációs program célja az épületállomány és az ipari termelés fajlagos energiafelhasználásának csökkentése.
- Az energiastratégiai célok elérésének költséghatékony teljesülése jelentős beruházási igényt támaszt a lakossági szektorban. A gazdaság egészének szempontjából ezek a leginkább költséghatékony beruházások, amelyek megvalósulását az energiahatékonysági kötelezései rendszer bevezetése által mozgósított források, fűtés-korszerűsítési programok, illetve a fejlesztések piaci finanszírozási lehetőségeinek a bővítésére fogja biztosítani. A fogyasztók aktív piaci szerepvállalásának előmozdítása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyre inkább energiahatékony otthonokban élő magyar háztartások tudatos magatartással tovább mérsékelhessék rezsikiadásaikat
- A lakóépületek esetében tehát a legtöbb energia-megtakarítási potenciál az épületek energetikai felújításában és a fűtés korszerűsítésében rejlik.
A pazarlást pedig éppen a 12 éve hatalmon lévő Fidesz-kormány engedte meg. Pedig jól tudták, a hazai háztartások nagyon sok energiát használnak – miközben a Nemzeti energiastratégia 2030-ban is szerepel a spórolás fogalma.
Európai összevetésben az Odyssee-Mure projekten belül 2021 novemberében publikáltak egy tanulmányt. Eszerint értelemszerűen a déli országok kevesebb energiát használnak fűtésre, mint az északiak, de azért itt is van kivétel. Írország, Svédország, Hollandia északabbra van Magyarországtól, ahogy Szlovákia és a hegyes Svájc sem melegebb, mint Magyarország, mégis jobban spóroltak ezekben az országokban.
Magyarország a vizsgált 19 év alatt nem hogy csökkentette volna, hanem növelte az energiafelhasználását.
A tanulmányból kitűnik, hogy az energiaárak érdemben befolyásolták a fogyasztást. A hazai (rezsicsökkentésnek nevezett) hatósági árszabályozás 2013-ban indult, és hogy mennyibe került eddig, csak találgatni lehet. Mivel Magyarországon nem változtak az árak, a felhasználók sem spóroltak.
A kormány segíthette volna a takarékoskodást, ezt már 2015-ben jelezte az Energiaklub. 2015-ben úgy számoltak, hogy „150 milliárd forintos uniós támogatásból 2020-ig akár 3 millió háztartás újulhat meg. A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. Ennek 40%-a komplex energetikai felújításokkal középtávon megtakarítható lenne.” Jelezték: ez lett volna a valódi rezsicsökkentés.
