A 444 járt utána az utóbbi időben megszaporodó embercsempészettel kapcsolatos híreknek.
Néhány példa a közelmúltból:
- November 13. – a szerb határ közelében fának hajtott egy bolgár rendszámú jármű. 12 külföldit találtak, hatan közülük afgánnak, hatan pedig indiai állampolgárnak vallották magukat.
- November 14. – üldöző rendőrökre adtak le lövéseket egy furgonból az M5-ös autópályán. A TEK fogta el a később futva menekülő csempészeket, akik irakiak voltak. A furgonban 21 szír volt.
- November 15. – Zsana mellett, szintén a szerb határ közelében egy lengyel rendszámú autó ütközött egy útmenti farakásnak. 15 külföldit találtak, az egyikük a moldovai állampolgárságú embercsempész volt, a többiek szírnek vallották magukat.
- November 17. – Heves megyei rendőrök állítottak meg Hatvan mellett egy teherautót, amiben 44 szír állampolgár, köztük 7 gyerek volt.
Szinte naponta buknak le Magyarország területén embercsempészek, akik tucatjával fuvarozzák az illegális bevándorlókat. A hivatalos statisztikák is bizonyítják az ilyen események számának növekedését. Erről beszámolt az Országos Rendőr-főkapitányság is november 16-án. 129 százalékkal növekedett a teljes 2021-es évhez képest az illegális migrációval kapcsolatos intézkedések száma. Az ilyen bűncselekmények száma először haladta meg a 2015-ben, a határkerítés építése előtt regisztrált adatokat.
„Már több mint 2500 embercsempész van fogva tartva a hazai börtönökben. Számuk folyamatosan emelkedik, meghaladja a fogvatartotti összlétszám 13%-át (…) csak a 2022. évben 1653 fővel növelték a fogvatartottak létszámát (…) Az embercsempészet miatt őrzött személyek közel 90%-a külföldi, 73 ország állampolgárai. Fogva tartásuk – elsősorban a nyelvi nehézségek és a követett vallási előírásaikból adódó étkezési igények miatt – jelentős plusz feladatokat és számottevő többlet költséget jelent a büntetés-végrehajtási szervezet számára” – áll a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság „Öt átlagos magyar börtönt töltenek meg az embercsempészek” című szövegében.
Aki meg tudja fizetni az országban dolgozó embercsempészek tarifáit, ellenőrzés nélkül jöhet Magyarországra. Senki nem tudja pontosan valójában hány embercsempész dolgozik Magyarországon és hányan lépnek be illegálisan az országba. Akinek otthon, Afganisztánban vagy Szíriában attól kell tartania, hogy bármikor megölhetik őt és családját, azt még a halálos veszélyek sem tartják vissza, nem hogy egy kerítés.
A Magyarországon átutazók sem ijednek meg sem a magyar hatóságoktól, sem az embercsempészektől. Jó tisztázni: átutazókról van szó, hiszen ezek az emberek, akárcsak 2015-ben, ma is továbbmennek. Talán nem is éreznék jól magukat egy lassan a szomszédaitól is leszakadó országban, ahol az idegengyűlöletet a hivatalos álláspont.
Afgánok és ukránok vezetik azokat a maffiaszerű csoportokat, amelyekben az embercsempészést becsapott kelet-európai vendégmunkásokkal végeztetik el. Őket kapcsolja le a magyar rendőrség, miközben a főszervezők, akik zsebre teszik a fuvarért fizetett sokezer eurós összegek nagy részét, továbbra is szabadon „dolgozhatnak”.
Erősödnek a szervezett bűnözői csoportok, miattuk van lövöldözős autós üldözés az M5-ösön, vagy a fővárosban a furgonból kidobott elhunyt menekült. Ez a magyar társadalom azon része számára is veszélyt jelent, amely egyébként nem foglalkozik embercsempészettel.
November 11-én Roman Mikulec szlovák belügyminiszter és Hamran István szlovákiai rendőrfőkapitány tartott sajtótájékoztatót a hazájukba érkező nagy számú menekültről. Mindketten arról beszéltek, hogy ezek száma csak akkor csökkenhet, ha hatékonyabb ellenőrzés lesz a szerb-magyar határon, amiben szerintük az EU többi országának is segíteni kellene.
Az útvonalakat csak ideig-óráig lehet lezárni, vagy nehezebben járhatóvá tenni, ugyanis a csempészek veszélyesebb utakon juttatják be a menekülőket, akiknek még többet kell fizetniük. Ha a balkáni útvonalon épül egy kerítés, jöhetnek ismét a csónakok a Földközi-tengeren. Úgyis csak azt a kis időt kell kivárni, amíg ismét indulhatnak az életveszélyes furgonok át Magyarországon.
Emlékeztetőül:
A madár se tud ellenőrzés nélkül berepülni Magyarország területére
– mondta 2016 augusztusában Orbán Viktor, miután a magyar-szerb határon felépült a kerítés.
