A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi első három negyedévről szóló vármegyei adataiból kiderül, hogy nem csak az aszály, hanem a madárinfluenza is jelentős területi különbségeket okozott az agrárteljesítményben. A 2021-es évhez képest tavaly a főbb haszonállatfajokból kevesebbet tartottak, az állattartási kedvet kedvezőtlenül befolyásolta a takarmánynövények erőteljes drágulása és bizonyos állatbetegségek felbukkanása.
A szarvasmarha-állomány 902,7 ezer volt, összesen 3,1 százalékkal csökkent az előző év óta, Bács-Kiskunban 5,4 százalékkal csökkent a számuk. A tyúkok száma egy év alatt vármegyénként különbözőképpen változott, összességében 11 százalékkal csökkent, és 30 millió alá esett. Bács-Kiskunban drasztikusan, 41 százalékkal esett vissza az állományuk, a madárinfluenza miatti kényszervágásokkal összefüggésben.
Ennek következtében aránytalanná vált a hazai tyúkállomány területi elhelyezkedése. Szabolcs-Szatmár-Beregben a tyúkállomány 25,2 százaléka összpontosult, az ebben az összevetésben második helyezett Bács-Kiskunban pedig az állatok mindössze 10,5 százaléka található.
A növénytermesztésben is visszaesést mutattak az adatok: a nyári betakarítású gabonák kiterjedése 6,4 százalékkal nőtt, az összes termés 6 millió tonna volt. A magtermés egynegyedét Bács-Kiskun, Békés és Fejér megyében gyűjtötték be – különösen az alföldi és az északi vármegyékben volt jelentős a terméskiesés.
via Magro.hu
