2022 februárjában előzetes értesítés nélkül magáncellába helyezték át Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét. Ügyvédje pár nappal később panaszt tett a fogvatartási körülmények miatt, amelyek szerinte „mélyen sértik az emberi méltóságot, és semmiben sem felelnek meg a jogszabályoknak, illetve az európai uniós előírásoknak.”
Kardos Éva védő a Központi Nyomozó Főügyészségnek elküldött beadványában leírta:
„Védencem a letartóztatása ideje alatt mindvégig példás magatartást tanúsított, a hatóságokkal mindenben együttműködött, magatartása ellen soha semmilyen kifogás vagy panasz nem merült fel. Senkinek nem könnyű az ilyen fajta életmódváltás, kiválóan alkalmazkodott a számára szokatlan börtönviszonyokhoz”.
Így váratlanul érte, hogy egyik nap minden előzetes értesítés nélkül áttették egy emelettel feljebb a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Nagy Ignác utcai objektumában Schadlot. Az ügyvéd szerint senki nem adott magyarázatot arra, hogy védencét közel öt hónappal a letartóztatása után miért kellett magánzárkába tenni, ahol „a fal emberi fekáliával van bekenve, hemzsegnek a poloskák”.
Azt írta, Schadl tele volt poloskacsípéssel, és a végrehajtót megviselte az is: „Hat órán keresztül próbálta kitakarítani az igencsak szűkre szabott celláját, de teljesen sikertelenül.” A védőügyvéd szerint semmi nem indokolta, hogy a nyomozás azon szakaszában magánzárkába helyezték át a végrehajtói kar elnökét.
„Értem, hogy a nyomozó hatóság mindenképpen nyomást akar gyakorolni Védencemre, ezt a nyomozás érdekeit szem előtt tartva meg is teheti – de csak a jogszabályok és az ide vonatkozó előírások keretei között. Az embertelen, méltatlan és indokolatlan fogvatartási körülmények miatt védencét majd megfelelő reparáció illeti meg” – tette hozzá az ügyvéd.
A védő beadványában arról is írt, hogy a nyomozati szakban is érvényes a belső arányosság elve: „elfogadhatatlan, hogy amíg Védencem bűntársa változatlanul parlamenti képviselő és az Esztergom feletti ingatlanában szabadon él és intézi ügyeit, addig Védencemet nemcsak hogy letartóztatásban tartják, hanem minden ok nélkül majd öt hónapos letartóztatási idő után magánzárkába helyezik”.
Völner Pál igazságügyi államtitkári posztjáról lemondással távozott, parlamenti mandátumát a ciklus végéig, 2022 májusáig megtartotta, és nemcsak eközben, hanem azóta is szabadlábon védekezhet.
A nyomozati anyag szerint a Központi Nyomozó Főügyészségtől azt válaszolták Schadl védőjének, hogy az ügyészség „a fogva tartás körülményeivel kapcsolatban jogkörökkel nem rendelkezik”, így aztán ők nem adtak utasítást a gyanúsított áthelyezésére sem, annak okát a büntetés-végrehajtási intézménynél keresse.
A BV intézetparancsnoka alaptalannak találta és elutasította Kardos Éva védő panaszát. A Fővárosi Főügyészség Büntetés-Végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Osztálya viszont már 2021 májusában részben helyt adott a panasznak, és megállapította, hogy az intézet nem biztosította maradéktalanul az egészséges elhelyezéshez való jogot. Ezeket után Schadl körülményei javultak, így nem indítottak kártalanítási pert.
Orbán Viktor 2020 januárjában a közrádióban arról beszélt, hogy „a börtön nem egy romantikus hely, sőt az egy nagyon nehéz hely, és ott előfordulhat, hogy időnként egy-egy elítélt sérelmére történik valami, ami kínzásnak minősülhet.”
Akkoriban a kormány egyik kiemelt témája volt „a börtönbiznisz” felszámolása. A miniszterelnök szerint „10 millió ember igazságérzetét sérti”, hogy „jól ismert ügyvédi körök” ügyesen kijátsszák a jogszabályokat, és több millió forintos üzletet csinálnak a kártérítésekből.
A miniszterelnök nyilatkozata után pár héttel fel is függesztették a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését. Az ügyben az egyik leggyakrabban az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szólalt meg, aki történetesen nem más volt akkoriban, mint Völner Pál.
via Telex
