Minden évben április 2-án tartják az autizmus világnapját. A probléma globálisan sok millió embert érint, míg a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban 8 904 autizmus spektrumzavarral élő él, akiknek csaknem a fele 14 év alatti. Az autizmusról tudni érdemes, hogy annak felismerése roppant nehéz, hiszen nincsenek tipikus és általános tünetei, ám vannak nagyon fontos jelei. Az egyik ilyen a beszédkészség zavara, amivel a szülők a leggyakrabban fordulnak szakemberhez.
Sokan akkor fordulnak szakemberhez, amikor a gyerek nem beszél
Az autizmus spektrumzavar az egészségestől eltérő idegrendszeri fejlődés eredménye. Az autista emberek alapvetően másképp érzékelik a világot, mint mások, ezért gyakran küzdenek nehézségekkel. Vannak közöttük, akik nehezen tanulnak, mások a mentálhigiénia területén ütköznek akadályokba, megint mások ezektől eltérő módokon mutatkozik meg az autizmus.
„Az autizmusnak alapvetően viselkedéses tünetei figyelhetők meg. Ezek 3 fő terület mentén diagnosztizálhatók: a kommunikáció szintjén, a szociális készségek terén, illetve a viselkedés rugalmas szervezése alapján” – mondta el a Kecsup megkeresésére Kelemen Cintia gyógypedagógus. A munkája során több tucat autista spektrumzavarral küzdő gyermeket diagnosztizáló, illetve őket és családjaikat segítő szakember szerint az autizmussal élőknek nincsenek tipikusan csak rájuk jellemző vonásaik, hiszen mindegyikük más. „Vannak köztük olyanok, akik felveszik a szemkontaktust, míg mások kerülik azt. Vannak, akik szívesen fogadják az érintést, mások vonakodnak ettől.”
Nem véletlen, hisz az autizmus spektrumzavar tünetei az egészen enyhétől a nagyon súlyosakig terjednek, a diagnózist pedig nehezíti, hogy nincs egy olyan általános tünet, ami önmagában segítene felismerni, hogy autizmus állhat a háttérben. Leggyakrabban a szülők így csak azzal szembesülnek, hogy a gyermekük nem beszél, ekkor fordulnak szakemberhez. Kelemen Cintia szerint azonban ez csak az első jel, ennél mindig sokkal mélyebbre kell ásni az autizmus spektrumzavar felismeréséhez.
Az autizmus spektrumzavar intő jelei
Hiszen a beszéd csak egy eszköze a kommunikációnak. Árulkodó lehet azonban, ha a beszélő gyermek vagy felnőtt mindent szó szerint ért mondjuk egy vicc esetén, illetve ha az iróniát nagyon nehezen értelmezi. Az autizmus spektrumzavar jelének lehet tekinteni azt is, ha a gyermek a kortársaival nem megfelelően veszi fel a kapcsolatot: megüti, megharapja őket. „Vagy ha kortárs játékba hívja az autizmus spektrumzavarral élő gyermeket, akkor ő nem biztos, hogy rugalmasan tudja követni a társa felé indított viselkedését, így a közös játéktevékenység sokszor nem valósul meg” – ismertette a gyógypedagógus. A viselkedés rugalmas szervezése kapcsán példaként kiemelte a megszokott rutinokhoz való merev ragaszkodást: a megszokott útvonalakon való közlekedést, a tevékenységek megszokott sorrendben való elvégzését, amikben ha hirtelen, előre nem érzékelhető változások állnak be, úgy az frusztrációt vált ki az autista személyből.
Ezen felül az autizmus spektrumzavarral élő személyeknél a szenzoros érzékenység vagy éppen az ingerkeresés is megfigyelhető. Ez azt jelenti, hogy bizonyos hangokat, fényeket és textúrákat minden esetben igyekeznek elkerülni, vagy épp ellenkezőleg, folyamatosan keresik azokat. „Ez leginkább az étkezésben figyelhető meg, eddig pályám során sok olyan autista kisgyermeket ismertem meg, akik szelektív evők voltak. Itt nem a válogatós evésre kell gondolni, hanem a bizonyos színű, állagú és szagú ételek elutasítására, ami által az elfogadott ételek készlete minimális, beszűkült lehet” – részletezte Kelemen Cintia, aki ezután újra hangsúlyozta: kizárólag ezekből a tünetekből nem lehet meghatározni, hogy valaki autista vagy sem, ezek csak a töredékét jelentik ugyanis azoknak a jeleknek, amiket érdemes lehet figyelni, ha valaki autizmusra gondol.
Érdemes felvennünk az autista szemüveget
Az autizmus spektrumzavar kapcsán érdemes kitérnünk rá, hogy egy ilyen zavarral élő személlyel a hétköznapok során miként érdemes kontaktust teremtenünk. „Én azt szoktam javasolni, hogy ha valaki szeretne érzékenyen, empatikusan és elfogadóan viselkedni, akkor vegye fel a kapcsolatot a spektrumzavaros egyén valamely közeli hozzátartozójával, a fejlesztőjével. Hiszen nincs két egyforma autista ember, ezért ahogyan a fejlesztési tervük, úgy az eszköztáruk is merőben különbözik egymástól” – hívta fel a figyelmet Kelemen Cintia.
Végül a szakember kifejtette, ő alapvetően az inkluzív szemlélet híve – ami az integrációnak egy sokkal magasabb foka –, mivel ebben a módszerben nincsen megkülönböztetés, mindenki egyéniség és a saját képességeihez mérten kap segítséget, illetve támogatást. Azaz amennyiben valaki egy autizmus spektrumzavaros személlyel találkozik, úgy érdemes felvennie az „autizmus szemüvegét”, hogy úgy lásson, ahogyan ők. Az autista gyerekek és felnőttek viselkedésének oka van, amit előbb érdemes megkeresni, majd azokat az eszközöket felhasználni, amikkel segíthetjük és támogathatjuk őket.
