Ma reggel 9-kor elkezdődik az idei érettségi szezon a magyar nyelv és irodalom írásbelivel, kedden matematikával, szerdán történelemmel folytatódik. A többi tárgyból május 26-ig tartanak majd az írásbelik, a szóbeli vizsgákat középszinten június 19–30. között tartják, emelt szinten június 7–14. között. Az írásbeli érettségik hivatalos megoldásait mindig másnap teszik közzé az Oktatási Hivatal honlapján.
Az Oktatási Hivatal közölte: 1163 helyszínen várhatóan több mint 111 100-an érettségiznek a következő hetekben. Összesen több mint 74 ezer végzős középiskolás érettségizik, a többiek előrehozott, javító, pótló vagy szintemelő vizsgát tesznek.
2005 óta kétszintű az érettségi rendszer, a középszintű vizsgán az általánosabb ismereteket kérik számon, míg az egyetemi felvételiken jelentős pluszpontokat jelentő emelt szintű vizsgák nehezebb és bonyolultabb kérdéseket tartalmaznak. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 72 569, emelt szinten 1771 tanuló vizsgázik. Kedden matematikából középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en érettségiznek, szerdán történelemből pedig középszinten 68 131, emelt szinten 7025 diák vizsgázik majd.
Már nem a lexikális tudást mérik, a magyar nyelv és irodalom érettségin is szöveget kell értelmezniük a diákoknak, és a fogalmazási, elemzési készségükre, saját véleményük kifejtésére is szükségük van. A középszintű magyar írásbeli érettségi négyórás. Az első részében a diákok egy szöveget kapnak, majd ezzel összefüggő kérdéseket kell megválaszolniuk. Ezután írniuk kell egy rövid fogalmazást megadott szempontok alapján, majd műelemzést kell készíteniük.
Összesen 100 pontot lehet szerezni magyarból középszinten, 40 pont a szövegértésre, 10 pont pedig az első feladatrészhez tartozó szövegalkotásért jár. A második, műelemzést tartalmazó feladatrészben a tartalomért 25 pont, a szövegszerkezetért 5 pont, a nyelvi igényességért pedig 10 pont jár. Ezeken kívül 8 pont jár az írásképért és 2 pont a helyesírásért.
Emelt szinten is 100 pont szerezhető: a szövegértési, nyelvi, valamint irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pont, a maradék tíz pont pedig ugyanúgy a helyesírásért és az írásképért jár.
Matematikából a középszintű írásbelin a magyarhoz hasonlóan összesen 100 pontot lehet szerezni. A vizsga első része rövid feladatokból áll, itt maximum 30, a második része hosszabb, gondolkodós feladványokat tartalmaz, itt pedig maximum 70 pontot lehet szerezni. Emelt szinten 51 és 64 ponttal összesen 115 pontot lehet elérni.
A történelem írásbelivel is 100 pontot lehet gyűjteni. Két feladatrésze van itt is az írásbeli vizsgának, az egyszerűbb, rövid választ igénylő feladatokért 50, míg az esszéfeladatokért szintén 50 pont jár. A pontozás emelt szinten is ugyanez. A feladatok nagy részéhez szöveges forrásokat, (vak)térképeket, fotókat, képeket, diagramokat, táblázatokat mellékelnek, a diákoknak a háttértudásuk és ezen segítségek felhasználásával kell megválaszolniuk a kérdéseket.
Idén nem várható sok újítás az érettségi feladatokban, azonban 2023-tól és főleg majd 2024-től több ponton is megváltozik az egyetemi felvételi rendszer. 2023-tól a 3-4 éves alapképzésre és az 5-6 éves osztatlan képzésekre jelentkezőknek nem kötelező emelt szintű érettségi vizsgát tenniük, az egyetemek elfogadhatnak középszintű érettségit is. Ettől függetlenül természetesen a keresett egyetemeken és szakokon sok helyen meg fog maradni ez a követelmény a jövőben is.
Idéntől már nincs minimumponthatár: a maximum 500 pontos felvételi rendszerben az alapképzésre és osztatlan képzésre eddig nem lehetett bejutni 280 pont alatt, a felsőoktatási szakképzésre pedig 240 pontnál kevesebbel. Mostantól viszont az egyetemeken teljesen eltörlik a minimum elvárásokat, az intézmények saját minimumponthatárokat szabhatnak meg.
Fontos változás lesz az is, hogy a nyelvvizsga-követelményt központilag eltörlik. Az egyetemek a jövőben itt is maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, és maguk szervezhetik meg az ehhez szükséges képzéseket is.
via Telex
