A Mercedes-gyár jövőbeli bővülése fokozhatja a munkaerőhiányt Kecskeméten és térségében. Kérdés még, mit lép majd a kormány, de egyes helyi cégek ma már egyértelműen a fülöp-szigeteki, indiai, indonéz vagy kirgiz munkavállalók alkalmazásában látják a megoldást a toborzási kihívásokra. Azért is egyre népszerűbbek, mert körükben sokkal alacsonyabb szintű a fluktuáció, míg a magyarok akár pár hónap után is felmondanak. „Dolgozni akarnak és nagyon talpraesettek, céltudatosak. Hamar betanulnak, beilleszkednek, szorgalmasak, pozitívan állnak mindenhez” – jellemezte egy munkaerő-kölcsönző a távol-keleti munkavállalókat, akiknek jelenléte a szakemberek szerint intenzíven növekedni fog a hazai cégeknél.
A munkaerőhiány a hírös városban már régóta téma, de hamarosan még inkább égető kérdés lesz. Tavaly nyáron jelentette be ugyanis a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., hogy 2025-ig 1 milliárd eurós, azaz közel 400 milliárd forintos beruházással bővíti kecskeméti gyárát a tisztán elektromos hajtású autók gyártása miatt. A bővülés miatt már most elkezdődött első körben a HR-esek, mérnökök, logisztikusok keresése, de nyilván még intenzívebbé fog válni a toborzás, mikor már a termelésben közvetlenül részt vevő munkatársakra is szükség lesz. Biztos, hogy több ezer munkahely fog létrejönni az elkövetkező években Kecskeméten, hiszen a Mercedes-gyár a városba vonzza a beszállítókat, a logisztikai cégeket is. A Baon.hu tudósítása szerint az ötezres számot említette Gaál József alpolgármester, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kormányhivatal által nemrég tartott állásbörzén.
Sokatmondó, hogy itt 21 kiállító képviseltette magát, és 42 munkakörre összesen 500 munkavállalót kerestek – ellenben csak 410 érdeklődőt regisztráltak. A kormányhivatal közölte, hogy a kiállítók elsősorban betanított munkásokat és szakmunkásokat céloztak meg az állásajánlataikkal, de „a szakközépiskolai végzettséggel és diplomával rendelkezők is megtalálhatták számításaikat”.
Egyre kevesebb a szabad munkaerő
Mint utánanéztünk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján, a nyilvántartott kecskeméti álláskeresők száma az elmúlt két és fél évben igen pozitívan alakult. 2021 februárjában a településről még 2835-en voltak regisztrálva a helyi munkaügyi központnál, ez a munkavállalási korú népesség 3,92 százaléka. Majd a számuk a 2021-es év folyamán hónapról hónapra folyamatosan csökkent, egészen a decemberi 2147-ig (2,97 százalék). A 2022-es esztendő elején kisebb megtorpanás és emelkedés következett be, de tavaly április óta végig 2200 alatt van a számuk, ezév áprilisában éppen 2077 fő volt regisztrálva (egyharmaduk, 665 fő már több mint egy éve).
„Magyar fiataloknak, nem pedig filippínóknak kell a ma üresen álló munkahelyeket betölteni” – a Baon.hu tudósítása szerint ezt mondta nemrég egy fórumon – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei szervezetének ülésén – Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere.
Szavai rímelnek a miniszterelnöknek még március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elmondott beszédére. Orbán Viktor ebben kifejtette, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre, de elsősorban a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt. A nagy iparfejlesztési beruházásokat ezért összpontosítják Kelet-Magyarországra, „Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset, fölkészül Békés megye”. Orbán munkaerő-tartalékként tekint a határon túli magyar kisebbségekre is (kérdés, ez a külhoni magyarság megmaradásában mennyire jó stratégia), és csak utánuk jöhetnek a vendégmunkások.
„Nem biztos, hogy a gazdasági élet minden szereplőjének tetszeni fog, amikor a kormány itt megköti magát. (…) Ha Önök látnak már vendégmunkásokkal megterhelt vagy följavított nyugat-európai országokat, akkor láthatják, hogy milyen dilemmákkal kell szembenézni. (…) azért, mert bizonyos populációkból behozott vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint az itt még meglévő tartalék, a magyarországi tartalék, és ezért inkább őket hozzák be, ezt nem tudjuk megengedni. Tehát Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké (…) Itt el kell kerülnünk egy csapdát (…) Nyugat-Európában olyan vendégmunkások is vannak, akik azért mennek oda, mert a helyiek, mondjuk úgy, hogy a bennszülöttek bizonyos fajta munkákat már nem hajlandóak elvégezni. Na, ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Azóta az is kiderült, hogy tavaszi ülésszakban szavazni fog az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvénytervezetről, amely novembertől léphet hatályba. A Világgazdaság szerint ez megkülönbözteti a vendégmunkásokat illetve a normál üzemmenetben érkező harmadik országbeli foglalkoztatottakat, és ezután is meghatározott kvóta szerinti számban érkezhetnek majd munkavállalók harmadik országból. Az új tervezett szabályok nem engedik majd a vendégmunkások családegyesítését, letelepedését sem és 2 plusz 1 évben korlátozzák a lehetséges tartózkodási engedélyek időtartamát is a vendégmunkások számára.
Visszatérve Kecskemétre, és a polgármester nyilatkozatára: vélhetően Szemereyné Pataki Klaudia tökéletesen tisztában van azzal, hogy nemhogy Kecskemétről, de még a város 50-100 kilométeres vonzáskörzetéből sem lehet majd annyi magyar munkavállalót – pláne fiatalt – találni, amennyire az elkövetkező években szükség lenne a megyeszékhelyen. Ez akár az említett számokból is rögtön nyilvánvalónak tűnik, hiszen a 2000 körüli álláskereső – még ha mindannyiukat tudnák is alkalmazni – értelemszerűen nem lesz elég a megnyíló legalább kétszer ennyi új pozícióra. A Mercedes-gyárba már így is sokan ingáznak a környező kisebb településekről, valamint Nagykőrösről, Ceglédről és Szolnokról is, és a Vajdaságból is jöttek dolgozók szép számmal. Tavaly nyáron egy nagyobb, információink szerint ötven fős csapat érkezett Indiából az egyik logisztikai beszállítóhoz, és egyre többször hallani a távol-keleti munkavállalók felbukkanásáról is.
Több járás együttműködése elég lenne?
Megkerestük a megyei kormányhivatalt, és érdeklődtünk, véleményük szerint mely szektorokban van/lenne a legnagyobb igény munkaerőre, és miként lehet majd kezelni az üres álláshelyek ugrásszerű növekedését? Rákérdeztünk arra is, mennyire mondható jellemzőnek, hogy a cégek Indiából, a Fülöp-szigetekről vagy Indonéziából érkező munkavállalókkal töltik be a pozíciókat, és várható-e, hogy ez egyre erősödő jelenség lesz?
A rövid és nem túl informatív válasz szerint „a munkaerőigények elsősorban a feldolgozóipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és a halászat területéről érkeznek, kisebb mértékben pedig szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar területéről”. Úgy vélekednek, „a munkaerőpiac kínálati oldalán jelentkező növekedést koordinálással, több járás együttműködésével lehet sikeresen kezelni”. A válaszhoz annyit fűztek még hozzá, hogy a külföldi állampolgárok számára kiadott munkavállalási engedélyekről nyilvántartást vezetnek – erről azonban számokat nem közöltek.
Jóval többet megtudtunk a helyzetről azáltal, hogy megkerestünk két, a kecskeméti munkaerőpiacon is igen aktív munkaerő-kölcsönzőt.
„Jöhet bárki”, aki dolgozna
A Viapan Groupnál azt tapasztalják, hogy az autóiparban óriási a munkaerőhiány, a feldolgozóiparban és az élelmiszeriparban szintén, szezonban pedig a mezőgazdaságban is akadályozhatja a gazdasági növekedést. Kusztos Judit kecskeméti kirendeltségvezető szerint a legnagyobb kereslet a betanított munkások, a targoncások, valamint a szakképzett fizikai munkaerő iránt van, főként a karbantartókat, villanyszerelőket, hegesztőket, lakatosokat kell vadászniuk a cégeknek.
„A Mercedes gyár bővülése ezt a hiányt tovább fogja fokozni, mert elég nagy az elszívó ereje, ennek ellenére már ők is felkészültek a külföldi munkavállalók fogadására. Ezen kívül a debreceni BMW gyár toborzása is érezhető már” – tette hozzá.
A Viapan jelenleg nagyjából 200 fő harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztat Bács-Kiskunban. Legnagyobb részben ukránokkal és szerbekkel dolgoznak együtt, akik közt sokan szerb-magyar kettős állampolgárok. Kusztos Judit elmondta, szigorú folyamatrendszert dolgoztak ki a külföldiek toborzására és kiválasztására, ahogy ezt a magyar dolgozók esetében is teszik már közel húsz éve. Szerbiában és Ukrajnában is van irodájuk és saját helyi toborzó csapatuk.
„A kettős állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarokat és kárpátaljai magyarokat sok esetben előnyben részesítették a cégek az értelemszerű nyelvi akadálymentesség miatt, de mára ilyen szabad munkavállalókból nagyon kevés maradt, nagyon sokan elhelyezkedtek Magyarországon vagy tőlünk még nyugatabbra, így mára azt lehet mondani, minden külföldieket foglalkoztató partnercégünk berendezkedett a ‘jöhet bárki’ rendszerre, és nem tesznek különbséget a szomszédos országból érkezők vagy akár a távol-keletiek között” – jegyezte meg Stankovics Mátyás, a Viapan marketingvezetője.
Kusztos Judit ugyancsak felhívta arra a tényre a figyelmet, hogy a térségben jelenlévő cégek létszámigénye jóval több, mint ahány munkavállaló itt él, így egyre nehezebb a környékről szabad munkaerőt találni.
„A szakképzett munkaerő egy része pedig folyamatosan vándorol ki az országból, valamint a fiatalok körében sem népszerűek ezek a szakmák, így az utánpótlás évről-évre csökken” – jelentette ki. Tapasztalataik szerint a város és azon belül a cégek igyekeznek segíteni a külföldiek beilleszkedését. Sok helyen érzékenyítő tréninget is kapnak a dolgozók, hogy felkészítsék őket más kultúrájú emberek fogadására.
A Viapan törekszik arra, hogy méltó, modern szálláshelyeken helyezzék el a náluk dolgozó külföldieket, erre Kecskeméten több családi házat is bérelnek, valamint a környéken lévő munkásszállásokon biztosítanak részükre helyet. Erőteljesen foglalkoznak a belföldi munkavállalók – főleg az az elszigeteltebb településeken élők – mozgósításával is, több megyében is saját céges buszokkal segítik a napi munkába járást.
Hamar betanulnak és szorgalmasak a távol-keleti munkavállalók
Bakos Szásától, a WHC területi vezetőjétől megtudtuk: ők is foglalkoznak ukrán és szerb munkavállalók kölcsönzésével, de Ukrajnából a háború miatt szinte már egyáltalán nem érkeznek dolgozók, Szerbiában pedig a bérek kezdik utolérni a magyar színvonalat. A Vajdaságból nagyon sok magyar költözött át hazánkba, onnan már nem várható a magyarországi munkaerőhiány megoldása.
Magyar tulajdonú vállalatuk jelenleg minősített kölcsönbeadó státuszban van, ennek keretében lehetőségük nyílik távoli harmadik országbeliek toborzására. Fő célországaik a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kirgizisztán és Mongólia. Egyelőre Kecskeméten tizenhat főt helyeztek el, de igazából alapos előkészítés után most kezd csak a folyamat igazán felpörögni. Pár hét múlva újabb ötven-hatvan munkavállaló indul útnak a Fülöp-szigetekről és Kirgizisztánból, hogy átmenetileg nálunk éljen és dolgozzon, és Bakos Szása szerint őket még jópár csapat fogja követni, mert a munkaadóknak nagyon jók a tapasztalataik a harmadik országbeli dolgozókkal kapcsolatban.
„Hogy miért választják őket a partnercégek? Röviden és tömören a fluktuáció, vagyis annak csökkentése miatt. Készítettünk egy országos felmérést 2022-re és 2023 első harmadára vonatkozóan, több mint ezer kikölcsönzött munkavállalónk munkaviszonya alapján, és ez azt mutatta, hogy míg a magyaroknál 100 százalékos volt a fluktuáció egy éven belül, az ukrán és szerb dolgozóknál 110 százalék, a távol-keletieknél viszont csak 2 százalék. Tehát a magyaroknál, ukránoknál, szerbeknél munkába állást követően rövid időn belül lehet számolni azzal, hogy felmondanak, vagy valamilyen ok miatt el kell őket bocsátani, a távol-keletieknél ellenben lényegesen kisebb a kockázat. Nem titok, ők azért jönnek el otthonuktól 10-11 ezer kilométerre, hogy pénzt keressenek, és aztán hazaküldjék a családjuknak, megalapozzák az életüket. Dolgozni akarnak és nagyon talpraesettek, céltudatosak. Hamar betanulnak, beilleszkednek, szorgalmasak, pozitívan állnak mindenhez és nincsenek nagy igényeik, de természetesen ugyanazt a juttatási csomagot kapják, mint a hasonló munkakörben lévő magyar dolgozók. Az elején tartottunk a nyelvi nehézségektől, de ez sem okoz problémát, sőt ösztönzik a magyar kollégáikat, hogy passzív angoltudásukat aktívvá tegyék” – részletezte Bakos Szása.
Miért éri meg a cégeknek többet fizetni a filippínókért?
A fülöp-szigeteki munkavállalóknak fizetik a repülőjegyet, a szállásukat, a rezsidíjakat. Mindez plusz kiadás a cégeknek, de WHC területi vezetője úgy látja, a bővülést tervező munkaadók inkább betervezik-ezeket a többletköltségeket, cserébe pedig a megnyerik a tervezhetőség biztonságát és előnyeit. Hiszen ha alacsony a fluktuáció, vagy nincs is, sokkal kisebb energiát kell fordítani a toborzásra, beléptetésre, betanításra, oktatásra, kevesebb pénz megy el az álláshirdetésekre, nincs annyi veszteség a munkaruházaton.
A kiválasztási folyamat az igényleadástól a Magyarországra történő beutazásig tíz hét alatt zajlik le. Első lépésként a cégek jelzik, hány főt igényelnek és milyen munkakörökbe, ezt a WHC továbbítja a külföldi hatóságoknak, majd rövid határidővel lezajlik a toborzás, online interjú formájában. Ez alapvetően beszélgetés, de akár tesztfeladatra is van lehetőség. Bakos Szása szerint már ezen alkalmak során látszik, mennyire udvariasak a fülöp-szigeteki jelöltek, és mennyire tudatosak: felkészülnek például a cégből, utánaolvasnak a városnak, a nevezetességeinek.
Az interjúkat követően, amint a cég kiválasztotta leendő munkatársait, a munkaerő-kölcsönző elkezdi a bevándorlási-tartózkodási engedély ügyintézésének folyamatát. A távol-keleti munkavállalók csak akkor jöhetnek, ha az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság határozatban engedélyezi tartózkodásukat Magyarországon. Ez alapjáraton két év, viszont jelenleg öt évre meg lehet hosszabbítani munkaerőkölcsönzés keretében. Hátravan még ezután a vízumigénylés a külképviseleten, a tanúsítványok beszerzése, majd már hazánkban az orvosi vizsgálat, végül a szerződés aláírása és a munkába állás.
Egyébként nemcsak férfiak jönnek, női munkavállalók is utaznak szép számmal. Több kisgyerekes, Távol-Keletről érkezett anyuka is van már Kecskeméten, otthon maradt gyermekeikre a nagyszülők, rokonság vigyáz, a többgenerációs családoknál ez nem jelent gondot.
A WHC is törekszik arra, hogy lehetőség szerint jól felszerelt családi házakban szállásolja el a külföldi munkavállalókat, hogy minél otthonosabban érezzék magukat, ne legyen abból gond, hogy sokan vannak kis helyen.
„A magyar ember nem is gondolná, milyen nagy dolog egy rizsfőző edény. Pedig a filippínóknak igen: mindent elmond, hogy amikor az első csoport megérkezett, és meglátták a rizsfőzőt, egymás nyakába borultak, úgy örültek. Náluk a rizs mindennapos étel, így egy ilyen eszköz roppant hasznos számukra” – villantott fel egy apró kulturális különbséget Bakos Szása.
Segítenek a munkahelyek megőrzésében
„Szerintem mindenki látja, hogy a mai Magyarországon hatalmas probléma a munkaerőhiány, nagyon sok betöltetlen munkahely van, szinte minden szektorban. Hosszútávon máshogy ezt nem fogjuk tudni megoldani, csak a harmadik országbeliek segítségével. Így ők közvetve abban is segítenek, hogy a cégek Magyarországról ne vigyék el máshova a gyáraikat, és így megmaradnak a már meglévő munkahelyek” – mutat rá az összefüggésre a WHC területi vezetője. Véleménye szerint kell még egy kis idő, amíg ez tudatosul a társadalomban, és a munkaadók között is elterjed a távol-keletiek jó híre, de az elindult folyamat szerinte folytatódni fog.
