A 21 Kutatóközpont kutatásból kiderül, hogy bár a magyarok csak egy nagyon kis része szavazna az EU-ból való kilépésre, a többség úgy látja, hogy Magyarország és az Európai Unió érdekei nincsenek teljesen összhangban.
Az “Egy gyönyörű barátság vége” címmel publikált felmérésében 1000 fő megkérdezésével mérték föl, hogyan állnak a magyarok az Európai Unióhoz. Kíváncsiak voltak, hogy az emberek mit gondolnak olyan kérdésekről, mint a korrupció vagy az igazságügyi rendszer függetlensége. A megkérdezettek többsége úgy látta, a magyar nemzeti érdek nem egyezik mindenben az unió érdekeivel, a fideszes és mihazánkos szavazóknak a harmada mondja azt, hogy ha most tartanának népszavazást az ország uniós tagságáról, bizony behúzná az X-et a huxitra.
A válaszadók 26 százaléka inkább vagy biztosan az uniós kilépésre szavazna, a kormánypárt szavazói a leginkább EU-ellenesek, 35 százalékuk szavazna a kilépésre. Az ellenzéki szavazók esetében 9 százalék inkább elhagyná az EU-t, a kutatásban külön vett Momentum szavazóinál pedig 5 százalék szavazna talán a kilépésre.
Az alapján, hogy a szavazó liberálisnak, vagy konzervatív tartja magát, arra jutott a kutatás, hogy minél inkább konzervatívként tekint magára, annál inkább szavazna a kilépésre, 46 százaléka lát több perspektívát az EU-n kívül.
Bojár Ábel, a 21 Kutatóközpont kutatási igazgatója szerint az eredmények azt jelzik, hogy a magyar választók kritikusak az Európai Unióval szemben, de összességében nem EU-ellenesek. Több kutatás is született hasonló témában, a Policy Solutions és a Závecz Research külpolitikai attitűdöket felmérő kutatása szerint például a magyarok többsége még mindig azt gondolja, hogy Magyarországnak a nyugati szövetségi rendszerben, az EU-ban és a NATO-ban a helye.
Az EU-párti vs. euroszkeptikus különbség a korrupció érzékelésénél és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom kérdésében is megjelenik. Az erősen EU-párti válaszadók a társadalom minden terén nagyobbnak érzékelik a korrupciót, mint az erősen euroszkeptikusok, különösen ami a politikusok korrupciós ügyeit érinti.
Az euroszkeptikusabb válaszadók a bíróságokat függetlenebbnek látják, viszont még az erősen szkeptikusok többsége (53 százaléka) is úgy látja, hogy a bíróságok inkább nem vagy egyáltalán nem független intézmények. A magukat mérsékelten euroszkeptikusnak tartó válaszadók csoportja az egyetlen, amelynek a többsége, 51 százaléka függetlennek látja a bíróságokat.
A kérdésekre adott válaszokból látszik, hogy az euroszkepticizmus valamilyen formában pártpreferenciákon és ideológiai törésvonalakon is alapszik.
via 444
