Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) december 5-én postázta az előző választáson együtt induló hat ellenzéki pártnak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését – értesült a 444.
Az ÁSZ márciusban indított vizsgálatot az ellenzéki pártoknak juttatott külföldi, amerikai támogatások ügyében. Júniusban tájékoztatták a DK-t, a Jobbikot, az LMP-t, az MSZP-t, a Momentumot és a Párbeszédet, hogy az addigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és emiatt akár 3,2 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak.
Az 1,6 milliárdból az ÁSZ kezdett vizsgálni egy 260 milliós részt, 1,4 milliárdnyit pedig átadtak a NAV-nak. Ha a NAV majd befejezte a maga nyomozását, annak eredményei alapján az ÁSZ fog esetleges további büntetésről dönteni.
A megvizsgált 260 milliós támogatásrészt illegálisnak találta a Számvevőszék, így annak teljes összegét kirónák büntetésként, amit egyenlő arányban osztanának el az összefogás hat pártja között. Pártonként majd 43,5 milliós büntetésről van szó, viszont az ÁSZ és a Kincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatart az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés ennek a duplája.
Hajnal Miklós (Momentum) szerint a 43,5 milliós összeg első hallásra nem hangzik ugyan ijesztőnek, de ha ez alapján feltételezzük, hogy a vizsgálat végén a teljes összeget megpróbálják kifizettetni büntetésként, akkor a pártonként jutó durván félmilliárdos összeg már “nagyon nehezen lesz kezelhető”.
Ez csak előzetes jelentés, amit a pártok 30 napon belül véleményezhetnek, majd ezt figyelembe véve készíti el az ÁSZ a végleges jelentését, ami alapján a Magyar Államkincstár hoz határozatot arról, hogy pontosan mennyit kell befizetni és mennyi támogatást tartanak vissza, hogy az érintettek majd ezt a kincstári határozatot támadhassák meg bíróságon, mert maga az ÁSZ-jelentés nem perelhető – tette hozzá Hajnal.
Mivel az ügy elhúzódhat, Hajnal szerint a Fidesz-kormány ezzel akarja folyamatosan a felszínen tartani a pártfinanszírozási ügyet a kommunikációjában jövő nyári önkormányzati és EP-választásig. Az sem kizárható, hogy a terv az, hogy akár már az EP-választások előtt megpróbálják megroppantani az ellenzéki pártok anyagi helyzetét.
A büntetés egyenlő elosztását az LMP jogászai igazságtalannak tartják, mert a kampányra kapott állami támogatásukat sem egyenlően osztották el, hanem a pártok közötti megállapodás alapján a listás helyeik arányában. Ungár Péter szerint ha a végén tényleg elesnének pártonként félmilliárdos összegtől, akkor az mindegyik ellenzéki párt működőképességét veszélyeztetné.
Az MSZP a következőt reagálta:
„Az MSZP minden vonatkozó jogszabályt betartott a 2022. évi országgyűlési választások kampányában. Az ÁSZ vizsgálata során egyértelműen visszautasítottuk a tiltott kampányfinanszírozás vádját, ezt most is visszautasítjuk. Semmilyen rálátásunk nem volt az MMM pénzügyeire, a ÁSZ által biztosított iratbetekintés során sem tudtunk semmilyen pénzügyi tranzakciót beazonosítani. Nem tudjuk, mi alapján változtatta meg az ÁSZ idén nyári álláspontját, amikor azt közölte, hogy a mintegy 3,3 milliárd forintnyi büntetés pártok közötti megoszlása nem rendezett, emiatt pedig további törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható. Egyértelmű, hogy a Fidesz szándéka az ellenzéki pártok ellehetetlenítése a 2024-es választások előtt.”
A Jobbik és a DK még nem reagált a 444 megkeresésére.
