Nőtt az elégedetlenség a magyar társadalomban – derül ki a Publicus Intézet reprezentatív felméréséből, ami a Népszava megbízásából készült. Elsősorban az ellenzékiek (95 százalék) és a bizonytalanok (74 százalék) elégedetlenek, de ebbe a csoportba tartozik a fideszes szavazók csaknem háromtizede is (29 százalék).
Arra a kérdésre, hogy „ön mennyire elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok”, novemberben a válaszadók 33 százaléka, decemberben már 46 százaléka felelte azt, hogy „egyáltalán nem elégedett”, az „inkább nem elégedettek” aránya pedig 29-ről 25 százalékra mérséklődött. Az adatokból kiderül, hogy az elégedetlenek tábora összességében 62-ről 71 százalékra emelkedett.
A „teljes mértékben elégedettek”, novemberben és decemberben egyaránt 8 százalékot tettek ki, az „inkább elégedettek” aránya közben 27-ről 20 százalékra csökkent.
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 79 százaléka biztosan elmenne, további 10 százalék valószínűleg elmenni szavazni, „ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások”.
Népszerűség szempontjából az összes megkérdezett körében a Fidesz-KDNP 25 százaléknak örvend, a Demokratikus Koalíció pedig 14 százaléknak. A többi ellenzéki párt nem éri el az 5 százalékos parlamenti küszöböt, a legjobban itt a Momentum és az MSZP áll 4-4 százalékkal.
A felmérés készítői nem adtak meg pártneveket, a válaszadók maguktól mondták meg, melyik politikai erőt támogatják. Így fordulhatott elő, hogy lehetőségként megjelent egy „ellenzéki összefogás” elnevezésű, pillanatnyilag nem létező formáció is a kutatásban, amit az emberek 5 százaléka nevezett meg.
A bizonytalanok aránya 36 százalék.
A „biztos szavazó pártválasztók” esetében mutatkozik meg leginkább a kormánypárti fölény. A Fidesz 46 százalékon áll, a DK 18 százalékon, majd jön a Momentum 7, az MSZP 6 százalékkal. A biztosan szavazó pártválasztóktól a kétfarkú kutyapárt és a Mi Hazánk jelenleg 4-4 százalékra számíthat a Publicus Intézet adatai alapján.
Arra is rákérdeztek, hogy „ön szerint az ellenzéki pártok külön, vagy összefogva induljanak a 2024-es EP-választáson”. A válaszadók relatív többsége (42 százalék) a közös indulást támogatná, valamint még 8 százalék szintén erre a megoldásra hajlik.
A felmérésben résztvevők 20 százaléka nem, további 7 százaléka „inkább nem” értene egyet a közös indulással. 23 százalék nem válaszolt. Az ellenzékiek közel kétharmada (64 százalék) inkább a közös indulást preferálná. Az összes megkérdezett 56 százaléka, az ellenzékiek 75 százaléka úgy gondolja, hogy a közös lista sikeresebb lenne a Fidesszel szemben, mint ha az ellenzéki pártok külön indulnának.
