Az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatást huszonnyolc államban, köztük Magyarországon is. Ebből az derült ki, hogy a polgárok úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört, valamint az elitellenes érzelmek a legtöbb országban széles körben elterjedtek és egyre több helyen vágynak „erős kezű” vezetőre.
A felméréshez az Ipsos kidolgozott egy úgynevezett „hibás rendszer indexet”, amelyben öt állításra adott válaszokat összesítenek:
- a gazdaság a gazdagok javát szolgálja,
- a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek,
- erős vezetőre van szükség,
- az erős vezetőnek kell visszavenni az országot a gazdagoktól,
- és a szakértők nem értik az emberek problémáit.
Az ezekre adott reakciók összesítése alapján világszerte az emberek 61 százaléka szerint nem működik a rendszer, de ez az arány Magyarországon 66 százalékos. A legrosszabbnak Dél-Afrikában látják a helyzetet, míg a németek többsége ebből a szempontból nagyjából elégedett.
A magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadalomról: a megkérdezettek 69 százaléka szerint romokban hever az ország. Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es. A magyarok egy része ugyanakkor úgy érzi, ennél rosszabb már nem lehet, ugyanis azzal a megállapítással, hogy az ország hanyatlóban van, 63 százalék értett egyet.
A magyarok arra vágynak, hogy egy erős kezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat. Abban viszont a megkérdezettek több mint háromnegyede egyetért, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez.
A válaszadók 73 százaléka kiábrándult a hagyományos pártokból is, a megkérdezett magyarok 69 százaléka szerint a legfontosabb politikai kérdésekről népszavazás útján kellene dönteni, nem pedig a választott tisztségviselőknek.
A magyarországi válaszadók 70 százaléka az elitet egy zárt, hasonló értékeket valló csoportnak látja, és gyakorlatilag ugyanennyien állítják azt, hogy az elit tagjai csak a saját érdekeiket nézik a döntéshozatalkor, az ország többi része nem érdekli őket. Összességében 25 százalék látta úgy, hogy az elit a többségi társadalomért dolgozik, még ha ez időnként nem is jár eredménnyel.
A legnagyobb arányban az egészségügyet támogatnák meg a megkérdezettek, de ezt szorosan követi az oktatás és a közbiztonság is. A negyedik helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése áll, de a válaszadók háromnegyede a munkahelyteremtést és az infrastruktúra-fejlesztést is említette. A honvédelem és a nemzetbiztonság azonban olyan terület, ahova a magyarok fele már nem adna több pénzt, sőt, 18 százalékuk még elvonásokat sem bánna.
via 24.hu
