A kormány a Molnak adta koncesszióba a hazai hulladékpiac jelentős részét, viszont az üveg és műanyag intézményi begyűjtése szinte teljesen leállt a koncesszió indulása után. Decemberben pedig halasztást kért Magyarország az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat, pont az említett két anyagáramban.
Levelezés is indult az Európai Bizottság és az Energiaügyi Minisztérium között, de a kormány nem győzte meg az Európai Bizottságot arról, hogy miért kellene elnézőbbnek lennie Magyarországgal szemben hulladékügyben.
Ugyanis az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2025-re vállalt feladataira tavaly decemberben készült el az a beadvány, amely halasztást (derogációt) kér a hasznosítási célszámokra az Európai Uniótól. Vagyis bizonyos anyagok esetében elég később elérni az adott tagállam által vállalt újrafelhasználási arányszámot.
A derogációs jogosultság megszerzéséhez már 2023. december 31. előtt meg kellett volna küldeni a végrehajtási tervet ahhoz, hogy 2025-től ne élesedjenek a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szigorúbb környezetvédelmi szabályok. A levelet végül tavaly december 22-én küldte el az Energiaügyi Minisztérium Brüsszelbe.
Az Európai Bizottság tízoldalas választ küldött, amiben nyolc oldalon keresztül sorolja a magyar derogációs kérelemmel kapcsolatos problémákat és hiányosságokat. A legérdekesebb közülük az, hogy a magyar kormánynak még azt sem sikerült elmagyaráznia, miért nem tudja a két év múlva esedékes célszámokat elérni, vagyis hogy miért kér egyáltalán derogációt.
„A tervből nem derül ki egyértelműen, hogy a 94/62/EK-irányelv 6. cikke (1) bekezdésének g) pontjában foglalt célértékek közül pontosan melyek határidejét kívánja Magyarország elhalasztani” – olvasható a bizottsági levélben.
A derogációs kérelemnek egy új ütemtervet is tartalmaznia kell: hogyan növeli Magyarország, és éri el 2025 helyett 2030-ra a korábban vállalt újrahasznosítási célszámokat, ha megkapja Brüsszeltől az öt év halasztást.
A bizottság szerint azonban az új végrehajtási tervben megadott adatok és információk nem elegendők annak megállapításához, hogy az uniós követelmények teljesülnek-e az említett célértékek tekintetében.
Néhány intézkedés esetében a terv nem ad egyértelmű tájékoztatást a bevezetés és a befejezés várható időpontjáról sem. Ezek közé tartozik például a támogatási stratégia kidolgozása, a fenntartható közbeszerzés kidolgozása, a lakosság tudatosságát növelő kampányok, a díjak mértékének meghatározása oly módon, hogy ösztönözzön az elkülönített gyűjtésre.
Az uniós testület szerint a terv nem tartalmaz az intézkedések elfogadására és működőképessé tételére vonatkozó időkeretet, valamint arra vonatkozó információkat, hogy az intézkedések hogyan kezelik az ismert hiányosságokat, valamint a hatástervezési és nyomon követési tevékenységeket sem.
Végül a bizottság úgy döntött, hogy Magyarországnak „felül kell vizsgálnia a végrehajtási tervet”, vagyis szinte új dokumentumot kell készítenie.
Pedig éppen azért adta koncesszióba a Molnak a kormány a hazai hulladékpiac nagy részét, hogy javuljanak a hasznosítási arányszámok. A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). A Mol erre egy külön céget alapított, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU).
Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek politikusa szerint a kormány – a települési hulladék mellett – két hulladékáram, az üveg és a műanyag esetében kérte a derogációt. Úgy tűnik, hogy nem csak arról van szó, hogy egy több évtizedes rossz rendszer miatt kell most haladékot kérni: a két hulladékáram begyűjtése, az üveg- és a műanyaghulladék intézményi visszagyűjtése gyakorlatilag megszűnt 2023 második fél évében, vagyis a koncesszió indulását követően.
via Szabad Európa
