A gép- és eszközpark további fejlesztése, valamint a munkaerőhiány kérdése is szóba került az Útkarbantartási Ideiglenes Bizottság múlt csütörtöki közgyűlési beszámolójában. A képviselők hangsúlyozták, hogy a lakosság bevonása a fejlesztésekbe pozitív hatással volt, és a költségek megosztása is előnyösnek bizonyult. A jövőbeni feladatok között szerepelt a több tízmilliós gépek üzemeltetéséhez szükséges személyzet bérének felülvizsgálata.
Az ideiglenes bizottság összesen kilenc alkalommal ülésezett 2023. december és 2024. június között – mondta Sipos László kormánypárti képviselő. Kiemelte: a bizottság jelentős szerepet játszott a városüzemeltetés utakkal kapcsolatos feladatainak megoldásában, lehetőséget biztosított a képviselők számára, hogy közvetlenül elmondják problémáikat, és hatékonyan kezelte a tavalyi év problémáit, különösen az eszközállomány hiányát, amit alvállalkozók bevonásával orvosoltak.
– Most már el lehet mondani: a gépeszközpark rendelkezésre áll. Még a személyi feltételeken kell javítani, mert az olykor 50 millió forint értékű gépek kezeléséhez ezekért a fizetésekért nehéz találni megfelelő képesítésű szakembereket – fejtette ki a fideszes politikus.
Hozzátette: ha ezek a feltételek rendelkezésre állnak, a következő időszakban a problémák megoldása viszonylag zökkenőmentes lehet, segítve a földúthálózat jobb karbantartását, a járdák és az elkopott közúti jelek folyamatos pótlását.
Dobos József tanácsnok kért ezután szót. Ő is hangsúlyozta, hogy a géppark rendelkezésre áll ugyan, de gond van a munkaerővel. „Nem akarok belefolyni a fizetésekbe, de a polgármester megnézte vajon, hogy egy úthengerkezelő mennyi fizetést kap?” – tette fel a kérdést Szemereyné Pataki Klaudiának a független képviselő. Kérte, hogy az önkormányzat vizsgálja felül az alacsony fizetéseket, mert nem lehet megfelelő képzettség nélkül bárkinek kezelnie az 50-80 milliós gépeket; komoly személyzet szükséges, akik megfelelően működtetik a megújult gépparkot.
Dobos kiemelte azt is, hogy locsolóautója eddig nem volt a városnak, most már az is van, és a takarításhoz kisgépeket is használnak, azonban a városnak nem elsősorban kézi munkára van szüksége, hanem a gépesített munkafolyamatok ellátását biztosító, megfelelő képességű személyzetre.
Szó esett a közgyűlésen arról is, hogy a lakosság egyre inkább érzékelte: az önkormányzat már nem képes önerőből megoldani a feladatokat, ami költségmegosztást igényelhet a jövőben. Ez a helyzet feszültségeket okozhatott a lakosság és az önkormányzat között. Ezt a képviselők azzal magyarázták, hogy a lakosság elvárásai és az önkormányzat lehetőségei nem mindig voltak összhangban.
Az Útkarbantartási Ideiglenes Bizottság részletes beszámolója elérhető az önkormányzat honlapján, amely heti bontásban megjelölte a beavatkozásban érintett helyszíneket, munkagépeket, munkanemeket, az elvégzett munka mennyiségét és az alvállalkozó által végzett feladatokat. A KecsUP korábbi cikkében írtunk arról, hogy az elmúlt fél évben a kecskeméti önkormányzat 296 négyzetméter járdát újított fel, meleg aszfalttal 223 négyzetméter utat kátyúzott, hideg aszfalttal 133 négyzetméter utat látott el, valamint további 370 négyzetméter sekély kátyút tüntetett el. Mintegy 700 ezer négyzetkilométer földutat tartott karban, csaknem 3300 méter árkot tisztított meg, és mechanikailag stabilizált 450 ezer négyzetméternyi nem burkolt utat.
Ezek nyers tényszámok. Hogy elégséges-e, és hol lenne még szükség útjavításra, ez minden bizonnyal további viták kérdése.
