De ez az őszi önkormányzati választás eredményétől nagyban függ.
Arról ír az Mfor, hogy értesülésük szerint
amennyiben a Fidesznek bukást hoz az októberi helyhatósági választás, vagyis elveszítik a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok többségét, akkor a francia prefektúrákhoz hasonlatos önkormányzati rendszer felé mozdíthatja el a magyar helyhatóságokat.
A folyamat nem lesz villámgyors a lap szerint, apró lépésenként haladnak majd, az ütem és a változás mértéke nagyban függ majd az elért eredményektől. A lap úgy tudja, a települések választott vezetőit ugyan továbbra is polgármesternek nevezhetik majd, de a hatáskörük alig lesz több egy minisztériumi főosztályvezetőnél.
Az is felmerült, hogy az iskolák mintájára átvegyék a bölcsődéket és az óvodákat is, de más forrás ezt nem támasztotta alá, mondván az iskolák államosítása is annyi konfliktust szült, hogy nem szívesen vennének egy újabbat a nyakukba. Ráadásul ez egy igen jól működő szektor, így feleslegesnek tűnik bolygatni, főként, ha a működtetésre adott állami pénz pántlikázott, vagyis a település nem költheti másra.
Az átalakítás megtervezését egy kormányközeli intézet kapta feladatul, amely már az előző választások után közös konferenciát szervezett a Belügyminisztériummal az önkormányzatiság jövőjéről. Ahogy az Mfor emlékeztet, akkor még csak a kormányablakok számának jelentős növelését jelentették be, de Pogácsás Tibor akkori és jelenlegi önkormányzatokért felelős államtitkár kijelentette, hogy a rendszernek folyamatos megújulásra van szüksége a finanszírozhatóság érdekében. Állítása szerint ezért vállalta át az állam a szakképzés, a középiskolai képzés szervezését, a kórházak és az általános iskolák működtetését.
Egy új önkormányzati ciklus pedig remek alkalom lehet az átalakításra. Az átalakítás már többször felvetődött, Orbán korábban nevezte már marhaságnak is az önkormányzatiság felszámolását, most az Mfornak a Belügyminisztérium azt válaszolta, nincs napirenden sem az önkormányzati választásokra vonatkozó jogszabály, sem az önkormányzati törvény módosítása és az önkormányzati cégek állami kontroll alá vonására sem készülnek. A Miniszterelnökség nem válaszolt a lap megkeresésére.
A lap szerint a mostani elképzelés lényege, hogy nem frontálisan mennek neki a rendszernek, hanem látványos robbantás helyett hátulról kezdik bontogatni a szisztémát. A prefektusi rendszer előkészítése már meg is kezdődött. Bizonyos elemeit bevezették, van, ami pilotprogramként fut, illetve készülnek az új rendeletek és kormányhatározatok.
Az első lépés az Mfor szerint az ASP volt. Három éve ugyanis nagy vihart kavart egy kiszivárgott dokumentum, amely azt taglalta, hogy miképpen számolja fel az önkormányzatok önrendelkezési jogát a bevezetni kívánt egységes digitális önkormányzati ügyviteli rendszer (ASP). A kormány tagadott, a hivatalos válasz szerint a cél a „korrupció kockázatának csökkentése” volt.
Az eredeti törvénymódosítás egyébként önkéntes csatlakozásról szólt, ám utóbb kormányhatározattal kötelezővé tették, a végső határidő pedig idén januárban lejárt. Így a kormány az önkormányzati választás évére elérte, hogy különösebb lázadás nélkül a legapróbb részletekig beleláthasson az önkormányzatok gazdálkodásába. Az ASP révén a Magyar Államkincstár (MÁK) minden önkormányzati adathoz hozzáfér, a települések gazdálkodása így nyitott könyv lett.
Kezdetben hangos felháborodást váltott ki a polgármesterekből a rendszer, de a településvezetői béremelés hamar elhallgattatta őket, a francia mintára szervezett prefektúrákon pedig a mostani polgármesterek busásan megfizetett elöljárókká avanzsálhatnak. Az önkormányzati hivatalokban dolgozók azonban mind a mai napig nem kaptak béremelést.
Az önkormányzati berkekben terjedő átalakítási tervekről ó Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke azt mondta:
Semmi sem elképzelhetetlen.
