37 alkalommal módosították a 2024-es költségvetést, összesen 3930 milliárd forintot mozgattak meg. A HVG cikke részletesen bemutatja, honnan vettek el pénzt, és milyen célokra adtak az eredetileg tervezettnél többet.
Egy kis statisztika:
- 2021-ben 85-ször írták át év közben a költségvetést,
- a 2022-est 61-szer,
- a 2023-ast 55-ször,
- majd a 2024-est már csak 37 alkalommal.
A 37 évközi módosítással összesen 3 930 621 711 261 (csaknem 3931 milliárd) forintot csoportosítottak át, vagyis a költségvetés összes kiadásának 9,7 százalékát.
Az energetikai tárca esetében a Rezsivédelmi Alapban elkülönített pénzek nagy részét úgy osztották ki, hogy azt a minisztérium valamely költségvetési sorához csoportosították át. Az áram- és gázszolgáltatók kiszámolták, mennyit buktak azon, hogy a rezsicsökkentési fogyasztási korlát alatt maradók nyomott áron kapták az energiát, a kormány pedig kompenzálja a veszteségüket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a 2024-es évközi változásoknak nagy nyertese volt, ahol szinte átláthatatlan célokra ment a pénz. Ilyen tételek találhatóak a költségvetésükben: Gazdaságfejlesztési programok, gazdasági ellenálló-képesség fejlesztése és ipari alkalmazott technológiák bevezetése, iparfejlesztési programok, turisztikai fejlesztés.
Az Építési és Közlekedési Minisztériumnál látványos a vasúti fejlesztésekre átcsoportosított 93 milliárd forint, viszont a kormány mostani számítása szerint nagyjából 1500 milliárd forintot kellene beletenni abba, hogy sok-sok évtized elhanyagolása után legalább ne romoljon tovább a helyzet.
A Belügyminisztérium már eddig is gigantikus volt, hiszen oda söpörték be a rendvédelmen kívül az oktatást és az egészségügyet. A sok feladat közül a legtöbb pluszpénzt év közben a büntetés-végrehajtás kapta. Ehhez még azt is hozzávehetjük, hogy a rendőrség kasszájába milyen sokat tettek oda pluszban, egyértelmű lesz: a rendvédelmet tekintették a legfontosabb feladatnak.
A Miniszterelnökség alá besorolt szervezetek és feladatok közül az egyházak kaptak 41 milliárd pluszpénzt, de 46 milliárd forinttal hízott a Hungaroring Sport Zrt. szakmai feladatainak támogatására szánt keret is.
Rogán Antal tárcája első ránézésre csekély 1,4 milliárd forinttal hízott év közben, azonban ehhez még hozzájött 43,5 milliárd forint pluszpénz kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra. Így épphogy csak, de a második helyre szorult le 42 milliárd forint többletpénzzel a kiemelt nemzetközi sportesemények és más kiemelt állami rendezvények szervezésének kerete.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium pluszpénzeiből a legtöbbet a nem állami – azaz jellemzően az elmúlt években az alapítványi fenntartásba áttett – egyetemek és főiskolák kapták. Viszont elvontak majdnem 4 milliárd forintot attól a Nemzeti Oltóanyaggyártól, amely kapcsán eredetileg az volt az ígéret, hogy már 2022 végén készülhetnek ott a vakcinák.
Továbbá 20,1 milliárd forinttal több pénz jutott felhalmozási célú támogatásokra, 7,8 milliárddal több a nemzetpolitikai célú támogatásokra, 3,3 milliárd pedig működési támogatásra – ebből sem derül ki igazán mire is költöttek.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban azért nyúltak rengeteg alkalommal a táblázatokba, mert nem tudták elég jól kiszámolni, mennyi fizetést kell adni a saját dolgozóiknak. 2025-ben lesz majd még egy csavar: a külképviseletek dolgozóinak illetményalapját és költségtérítéseit dollárban számítják, nem forintban.
Paks II. Zrt. tőkeemelésétől úgy vettek el három részletben 88 milliárd forintot, mint ha az egy extra lehetőség volna a büdzsében, hogy onnan költhetnek szinte bármire, amire éppen kell. Mindháromszor olyan tételek között dobták szét ezt a pénzt, amelyeknek nincs köze sem az energiaügyekhez, sem a külpolitikához.
Harmadannyit kapott a Magyar Honvédség, és a sportot is utolérték a megszorítások, a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség ingatlanfenntartási kerete nagyot csökkent év közben.
A Pénzügyminisztérium tételeinél külön kell választani azt, ami csak könyvelési technika és azt, ami tényleg elvonás. Itt szerepel a rendkívüli kormányzati intézkedések kerete és a központi maradványelszámolási alap, ahonnan sok olyan intézkedést finanszíroznak, amelyet a büdzsé megírásakor nem láthattak előre. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére szánt pénzekből elvettek, kicsit a nagyvállalati beruházások kerete is csökkent, az Államkincstárnak, a NAV-nak és legfőképp a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak sokat adtak.
Az állami beruházásoknál látszott, hogy válság van. Július 8-án a Beruházási Alapot 160 milliárd forinttal csökkentették, úgy, hogy a nagy része a Központi Maradványelszámolási Alapba került át – vagyis zárolták ezt a pénzt. Ugyanaznap került ki az állami vasútfejlesztési beruházások keretéből ötmilliárd forint, miután áprilisban azt a sort már 5,2 milliárddal csökkentették.
Itt vannak olyan kisebb tételek, amelyek állami beruházások, de valójában egy-egy településnek fontos, pár tíz-százmilliós összeg. Iskolafelújítások, uszodafejlesztések, és hasonlók. Korábban ezeket évről évre az önkormányzati támogatások között szerepeltették, most már a legtöbb az állami beruházások közé került át.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is nagy vesztesei voltak a megszorításoknak. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanberuházási keretét június 17-én 21 milliárd forinttal csökkentették, július 2-án 10 milliárddal, július 8-án pedig 78 milliárd forinttal.
Uniós fejlesztések terén valamennyi érkezett az országba, de a magyar költségvetés támogatására szánt keret sokat fogyott év közben. Sokáig itt szerepelt több tucat települési fejlesztés állami támogatása, most már a többség – de az eddigieknél jóval kevesebb – átkerült az állami beruházások közé.
Az igazságügyi tárca pénzeihez nem nagyon nyúltak hozzá, látványos az, amin a legnagyobb módosításokat hajtották végre: öt költségvetés-módosítással összesen 11 milliárd forintot csoportosítottak át nem valamilyen speciális feladatra, hanem magának a minisztériumnak a működtetésére.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium pénzeinél négy tétel szerepel, de itt látszik a totális következetlenség. A kormányhivatalokra átcsoportosított 4 milliárd forint ugyanis úgy jött ki, hogy összesen 12 alkalommal írták át a költségvetést részben emiatt.
Az Agrárminisztériumnál sok kiadásába nyúltak bele év közben, de egy szempontból még így is visszafogott maradt: egyetlen olyan tétele volt, amely egymilliárd forint fölötti. És egy piros pont az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának – őmiattuk mindössze egyszer kellett átírni a költségvetést.
