Sajnos gyakran fordul elő, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársait a bejelentők fals vagy olyan esetekhez hívják, amikben nem ők a kompetensek. A probléma a kecskeméti mentőegységet is érinti, ezért az alábbi cikkünkben tisztázzuk, mikor is kell a 112-höz fordulnunk segítségért.
„A mentőhívás során a 112-es segélyhívó már egy előszűrést végez, mellyel a valótlan bejelentések nagy részét kiszűrik, a beteget pedig a megfelelő betegútra irányítják, ahol a panaszainak és tüneteinek megfelelő, hatékony ellátást kaphat” – közölte a KecsUP Hírek megkeresésére Kecskés Lilla. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs szervezője hozzátette, előfordulnak olyan esetek is, amikor a helyszínen szembesül a riasztott mentőegység azzal, hogy akár egy alacsonyabb kompetenciájú egység is elegendő lett volna az ellátáshoz, vagy a megfelelő betegút megválasztásával a háziorvos is kiválóan tudta volna kezelni a problémát.
(Ezekről az esetekről egyébként korábban Papp Zoltán, kecskeméti fideszes képviselő is beszélt egy közgyűlésen. Kijelentette, hogy szerinte „olyan szociális elkényeztetés, mint Magyarországon, kevés országban van a világon”. Az OMSZ ugyanis – amelyben 31 éve ő is benne van – körülbelül 80 százalékban indokolatlan feladatokhoz megy ki csak azért, hogy a lakosokat ellássa.)
Vannak emellett olyan esetek is, amikor a bejelentő nem győződik meg a mentőellátás szükségességéről, vagy nem jelez vissza annak szükségtelenségéről. Ezen a ponton az OMSZ munkatársa két életszerű példát említett:
- Az egyik, amikor valaki ittas személlyel találkozik közterületen és mentőt hív. Ennek hallatán viszont az ittas személy felkel és távozik a helyszínről, ugyanakkor a bejelentő nem mondja le a riasztott egységet. Ebben az esetben egy egységet lefoglalunk arra, hogy kimenjen arra a helyszínre, ahol már senki nincs.
- A másik eset – ami Kecskés Lilla szerint már többször előfordult –, hogy az autóval közlekedő bejelentő felhívja az OMSZ-t, hogy látott egy összetört autót az árokban, de nem állt meg. Ez több szempontból is aggályos, hiszen nem tud pontos bejelentést adni a sérültek számáról, állapotáról, másrészt elmulasztja segítségnyújtási kötelezettségét. Ugyanakkor emellett nemritkán kiderül, hogy egy napokkal korábbi baleset üres roncsához kellett nagy erőket mozgósítani, feleslegesen.
Bármelyik eset is érvényesüljön, az tisztán látszik, hogy a valótlan bejelentések súlyos kockázatot hordoznak magukban. „Hiszen ezek a mentőegységek a napi mentőmunkából arra az időre kiesnek, a megkülönböztető jelzés használata pedig minden esetben fokozott figyelmet vár el mind a mentőgépkocsivezetőtől, mind a közlekedés többi résztvevőjétől” – húzta alá a szakember.
Ezekre érdemes figyelnünk, ha az OMSZ segítségét kérjük
S hogy mégis miben tudnak a bejelentők az OMSZ segítségére lenni? „Lehetőség szerint győződjenek meg arról, hogy biztonságos-e a helyszín. Álljanak meg, és tájékozódjanak. Hol van az eset pontosan, hány beteget, sérültet lát, közülük hány járóképes” – sorolta Kecskés Lilla. Ezen felül a legfontosabb, hogy a bejelentők kövessék a mentésirányítás utasításait, amivel közösen segíthetnek a mentőegységek helyszínre érkezéséig.
További fontos kérdés, hogy pontosan milyen esetekben hívhatjuk a segélyhívót mentőellátás céljából. Ezzel kapcsolatban az OMSZ több figyelemfelkeltő kampányt is indított, melyekből az alábbiak derültek ki:
- mentőt kell hívnunk, ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);
- baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;
- megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;
- ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);
- ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.
Kecskeméti mentők segítik ki az OMSZ fővárosi kollégáit
Az elmúlt hetekben többször is lehetett hallani arról, hogy a fővárosban jelentősen emelkedtek az esetszámok, ezért a vidéki mentőállomásokon dolgozóknak is részt kell venniük a budapesti sürgősségi ellátásban. „A budapesti munkavégzés nem nehezíti, negatívan nem befolyásolja Kecskemét mentőellátását” – közölte korábban a KecsUP Hírekkel az OMSZ. Hozzátették, az esetszámokat, működési adatokat folyamatosan monitorozzák és egyéb intézkedések mellett, amennyiben szükséges, úgy más vármegyék mentőegységeit is fővárosi esetekhez riasztják. Teszik ezt az országos ellátásbiztonságot fenntartva annak érdekében, hogy minden rászoruló megkapja az állapotának megfelelő ellátást.
Ez egyébként egy sok éve működő eseti gyakorlat, ami az utóbbi időben azonban szinte naponta szükségessé vált. Az OMSZ ugyanakkor a mentőkapacitás aktuális és gyors átmozgatása helyett egy tervezhető rendszert vezetett be, aminek előnye, hogy a fővárosi szolgálatteljesítés feladata egyenlően és előre láthatóan érinti az egyes mentőállomásokat, mentőegységeket.