Az elmúlt öt évben nem sikerült érdemben mérsékelni az államháztartás GDP-arányos hiányát. Idén viszont nagy csökkentést ígérnek.
Szavakban erős a magyar kormány elkötelezettsége az államháztartási hiány csökkentésére, ennek ellenére csak tavaly 200 milliárd forinttal lett magasabb az államháztartás pénzforgalmi hiánya. A tervezett mintegy 1000 milliárd forint helyett december 31-én 1209 milliárd forinton állt a hiánymutató, miközben soha nem látott mértékben nőttek az adóbevételek. A kormány rendre az elmúlt tíz év sikerei közé sorolja a hiánycsökkentést, amely a 2010-évek első felében valóban látványosan csökkent. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a GD- arányos hiány a 2009-es 4,7 százalékról 2012-re a GDP 2,3 százalékára esett, ám azóta nem sikerült előrelépni, erre legutóbb a Raiffeisen Bank elemzői hívták fel a figyelmet a napokban kiadott előrejelzésükben.
Az uniós módszertan szerint számolt (eredményszemléletű) államháztartási hiány 2017-ben a GDP 2,4 százaléka volt, 2018-ban pedig 2,3 százalék. 2019-ben bank becslése szerint 2 százalék alatti lehetett, 2020-ban pedig jó esély van arra, hogy közel kerüljön az 1 százalékhoz – vagyis a nagy lépés idén jön el, akkor, amikor jelentősen lassulhat a gazdasági növekedés. A hiánycsökkentésre amúgy az elemzők szerint komoly szükség van, hiszen 2013-óta – amikor Magyarországgal szemben 2004-ben indított túlzott deficit eljárás megszűnt –, az államháztartási hiány átlagosan 2,3 százalékos mértékét gyakorlatilag nem sikerült csökkenteni. Az elmúlt öt év alapján e téren csak Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Portugália és a kilépő Egyesült Királyság teljesített gyengébben, mint Magyarország. Ezt az Eurostat utolsó összehasonlítható (2018-as) éves adatai is megerősítik, ugyanis, míg az EU-28-ak átlagosan 0,7 százalékos államháztartási hiányt produkáltak, a magyar mutató 2,3 százalékon állt, ami abban az évben az ötödik legmagasabb hiány volt az egész EU-ban.
Tavalyi eredményszemléletű adatot még nem közölt a Pénzügyminisztérium (PM), ez márciusban várható a KSH-tól. Eredetileg 2019-re 1,8 százalékos hiánycélt terveztek, de a decemberi többlethiánnyal lehet, hogy ezen túllőtt a PM. A Raiffeisen elemzői szerint ez a szám feltehetőleg a GDP 2 százalék alatt lehet – vagyis 2018-hoz képest 0,4-0,5 százalékkal mérséklődhetett a hiány. A kormány tervei szerint a nagy ugrás idén jön: a költségvetési törvény szerint a hiányt GDP egy százalékára csökkentik – vagyis gyakorlatilag megfeleznék. 2021-2022-ben tovább mérsékelnék a deficitet, így a kormányzati ciklus végén már csak 0,4 százalékos hiánnyal számolnak. Forintosítva ez azt jelenti, hogy a pénzforgalmi hiány a tavalyi 1219 milliárd forintról az idén 412 milliárd forintra csökken, a ciklus végén pedig már csak 300 milliárd forint lesz a deficit.
A Raiffeisen elemzői szerint a csökkenő államháztartási hiány és a viszonylag gyors gazdasági növekedés (a bank 3,2 százalékos növekedést jósol 2020-ra, ami akár négy százalékra is felkúszhat), segíti az államot államadósság GDP arányos mutatójának ütemes lefaragásában is. 2016-ról 2018-ra 75,5 százalékról 70,2 százalékra sikerült letornázni az adósságmutatót. 2019 végére 68 százalék körüli értéket várunk, és 2022-2023 körül elérhetővé válik a 60 százalékos érték. Jelenleg Szlovákiában és Lengyelországban már 50 százalék alá esett ez a mutató, míg Romániában és Csehországban 35 százalék alatt van. Az EU-nak 16 olyan tagországa van, ahol alacsonyabb az adósságmutató, mint a hazai, egyszóval van teendő az állami pénzügyek további konszolidálása területén – vélekednek a bank elemzői.
Két verzió a GDP-prognózisra
A Raiffeisen elemzői szerint tavaly a gazdasági növekedési hajszálnyival kisebb lehetett a bűvös öt százaléknál, ők 4,9 százalékos előzetes adatot várnak, ami az idén 3,2 százalékra lassul az előrejelzés szerint. Az infláció viszonylag magas szinten marad, a tavalyi 3,4 százalék után az idén 3,5 százakkal emelkedhetnek az árak. A növekedés lassulását az uniós támogatások elapadásával, a foglalkoztatás és a vállalati beruházások növekedésének lelassulásával magyarázzák az elemzők. Ha ezen hatások közül valamelyik is elmarad, vagy kisebb lesz a vártnál, a növekedés idén is megközelítheti a négy százalékot – vélik.