Idén újra nekünk ajánlhatod fel az adód 1 százalékát!

5 éves lesz a KecsUP március 28-án! 5 éve nyújtunk tá­jé­ko­zó­dá­si pontot a hétköznapokban. Célunk nemcsak füg­get­len­nek lenni, de a leghitelesebb, legmegbízhatóbb és leg­ma­ga­sabb minőségű újságot készíteni a városban. Egy olyan szabad és gondosan szerkesztett platformot, amit minden város megirigyelne.

2023. óta nekünk is felajánlhatod adód 1%-át. Ne hagyd az államkasszában ezt a pénzt, rendelkezz róla, hogy a vidéki média kapja meg!

Áramlat Alapítvány adószáma: 19235743-1-03

Stumpf: A legelkeserítőbb bravúr, amit a kormány tett a felhatalmazási törvény okán

- Advertisement -

A valaszonline.hu „A legelkeserítőbb bravúr” című cikkében a felhatalmazási törvény körül kirobbant vitáról írva a következőket fogalmazza meg (nem idézzük, saját gondolatainkkal fogalmazzuk meg).

Az egész egy hajcihő, hiszen:

  • A veszélyhelyzetet nem kell meghosszabbítani, az a kihirdetéstől fogva él, és addig él, amíg tart a járvány. Ehhez tehát semmilyen újabb törvényre nincs szükség.
  • A mostani jogrendben alkotott kormányrendeletek 15 napig élnek, és ezeket akár szó szerint újra ki lehet hirdetni. Ehhez ugyancsak nincs szükség a felhatalmazási törvényre

Senki nem szurkol a vírusnak. Nemzeti egység van. A kormány akarja elhitetni, hogy nem így van.

Vagyis ezekből kiindulva az ellenzék semmit nem gátolt meg, semminek nem tett keresztbe. A cikkíró Stumpf András szerint azért a legelkeserítőbb bravúr volt a minapi történés, mert a kormánynak a kommentekből ítélve, sikerült egy olyan témában is azt a látszatot kelteni, hogy bárki az országban a vírusnak szurkol és ellenzi az intézkedéseket, amelyben ténylegesen nemzeti egység van. A szerző szerint a migrációs kérdésnél működött ugyanez a terv, de akkor valóban két táborra szakadt az ország. A koronavírus elleni küzdelemben viszont valódi az egység, de a kormány ennek ellenkezőjét igyekszik láttatni, mert:

„…a koronavírus nem indul választáson. Az ellenzék meg igen. Őket kell ledarálni.”

Az írás szerint pedig erre volt jó egy olyan törvénytervezet beterjesztése, amelyet ellenzék nem szavazhat meg. Mert a hatalom korlátlan átadását nem szavazhatja meg sehol az ellenzék. Stumpf szerint csupán azért volt szükség a tervezet beterjesztésére,

„hogy az ellenzék nyomjon egy nemet valamilyen koronavírushoz kapcsolódó szavazáson, aztán rögtön utána elindulhasson a kampány: „Az ellenzék ma megakadályozta a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Szomorú, hogy ilyenkor sem lehet rájuk számítani.”

A kormány érvei nem állnak meg

A cikk írója szerint a kormányzati indok, amely szerint azért kell a felhatalmazás, mert nem biztos, hogy a képviselők három hónap múlva is össze tudnak jönni, nevetséges. És pont a benyújtott törvénytervezet teszi nevetségessé. Hiszen ebben néhány sor is elég ahhoz másutt, hogy az online ülésezést lehetővé tegye az Alkotmánybíróságnak. Akkor pedig a képviselők esetében is megengedhető lehetne ez.

Az író szerint az az érv sem áll meg, hogy lehet bízni a kormányban, hogy a korlátlan hatalmat csak a védekezésre használná fel. Stumpf emlékeztet, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése után fideszes polgármesterek a rájuk ruházott hatalommal azonnal kiiktatták a testületeket, és egyedül döntöttek például sajtó megvásárlásáról. Megemlíti az elemzés azt is, hogy a migráció miatt kihirdetett válsághelyzetet is úgy hosszabbítgatja a kormány fél évente, hogy ennek már semmilyen meghatározott feltétele nem áll fenn.

Lényegében csapdába csalták az ellenzéket, és ott ütik, ahol érik

A cikk szerint persze végül elfogadhatja a fideszes többség egyedül is a törvényt. Amely  nem az ellenzéktől fog elvenni bármit is, hanem éppen a kormánypárti képviselőktől. Hiszen döntési helyzetben ők vannak és voltak eddig is. Helyettük dönt majd ezután a kormányfő, ami korábban sem volt másként, csak most esetleg gyorsabbak lehetnek a döntések- írja a publicisztika.

A szerző szerint a kormánynak sikerült megtalálni azt a kis rést, amelyben az ellenzéknek valódi döntési helyzete van. A gyorsított eljáráshoz ugyanis négyötöd kellett, erről szavaztak hétfőn, és ez nem kapta meg a szükséges igent. Ez volt most az a szokatlan helyzet, hogy az ellenzék valamiről dönthetett. Ezért nem fogadta el a kormány az ellenzék javaslatát, hogy legyen a törvénytervezetben egy határidő, tehát ne legyen korlátlan a hatalom átruházása. Ha ebbe belementek volna, az ellenzék igennel szavazott volna.

De akkor hogy lehetett volna az ellentét látszatát kelteni? Hogy lehetett volna a szabotőr ellenzék képét hatásosan felfesteni? – teszti fel a kérdést a szerző. Így végződik a cikk:

Tényleg bravúr. Csak épp a legelkeserítőbb bravúr, amit valaha láttunk.

Mert most épp van valódi, közös ellenségünk.

Kicsi bár, de annál veszélyesebb.

Megvolt a lehetőség, hogy együtt, a pártpolitikai kavarást egy időre félretéve csak a vírus ellen küzdjön most mindenki.

Hogy nem így lett, azért kizárólagosan a kormányt terheli a felelősség.

 

 

- Advertisement -
Exit mobile version