l A koronavírus-járványra hivatkozva úgy módosítanák a szabályokat, hogy elég legyen évente csak egyszer közmeghallgatáson meghallgatni a kecskemétiek ügyes-bajos dolgait.
l A városi közgyűlések kötelező számát hasonlóan csökkentenék, évi kilencről hatra.
A koronavírus-járvány felforgatta a világunk működését. A vírus miatt leállt egy időre a gazdaság, a turizmus és megbénult az intézményes politikai működés is. Felértékelődtek ezzel szemben a kommunikációnak azok a fórumai, ahol nélkülözhetők a személyes találkozók. A nyilvános tér ezzel szemben nem beszűkült, hanem ellenkezőleg, nyitottabbá vált. Legalábbis bizonyos dimenziókban.
Egy demokratikus társadalom alapja a nyílt kommunikáció, mert a csoportos döntések előnyösebbek, mint az egyszemélyi hatalom döntései. Hogy vizsgálódni, kommunikálni és kérdezni lehessen, ahhoz nyílt és rendszeres fórumokra van szükség (akár online): városi közgyűlésekre, lakossági fórumokra, közmeghallgatásokra, választási vitákra, szabad és sokszínű sajtóra. A technikai feltételek – már Kecskeméten sem – szabad, hogy akadályt jelentsenek.
Nem nagyon kíváncsiak a kecskeméti emberek ügyes-bajos dolgaira
A veszélyhelyzet feloldását követően július 2-án ülésezik ismét a kecskeméti közgyűlés. Közel 70 napirendi pontot tárgyalnak, melyek közül az egyikben módosítanák a szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ). Az SZMSZ fontos dokumentum az önkormányzatok működésében, mert többek között ebben azt is tudják szabályozni, hogy mennyire működjön nyitott formában a helyi döntéshozatal a polgárok előtt.
A közmeghallgatások és a közgyűlések számát azzal az indoklással csökkentenék, hogy a koronavírus-járvány megköveteli a rugalmasabb működést. A változtatás nem tartalmaz azonban alternatív módszereket arra vonatozóan, hogy a vírusra tekintettel, ne a nyilvánosság fórumait szabják szűkebbre.
Ezt követően elegendő lesz tehát a korábbi két közmeghallgatás helyett csak egyszer közvetlenül meghallgatni a helyi polgárokat.
Eltűnhetnek a képernyőről a helyi képviselők
Politikailag és az ügykezelés szempontjából fajsúlyosabb változás a közgyűlési ülésnapok számának hatra történő leszállítása. A mostani eljárás szerint január, július és augusztus kivételével minimum kilenc alkalommal ülésezik a testület egy évben, amit a választók online és a televízión keresztül is követhetnek. Ha nem is sokan figyelik ezt a fórumot, akkor is elmondható, hogy a megválasztott képviselőket kilenc alkalommal láthatjuk felszólalni, vitázni, vagy éppen bóbiskolni az impozáns kecskeméti Díszteremben.
Amint módosul az SZMSZ, amit borítékolhatóan támogatni fog a valamelyest többségben lévő Fidesz frakció, elegendő lesz a politikusoknak évente hatszor megmutatni magukat.
A mai magyar politikában a „rugalmasságra” való hivatkozás a koronavírus-járvány kapcsán olyan politikai bunkósbot a nyilvánossággal szemben, ami annak is betudható, hogy az illiberális demokráciákban nem kell a nyilvános politikai vita.
