A magyar, holland, francia, svéd illetékes hatóságok közreműködésével készült jelentés azt állítja, hogy a glifozát hatóanyag „kockázatmentes”, annak ellenére, hogy az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett vegyszert az ENSZ rákkutatási ügynöksége már évekkel ezelőtt „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolta be.
A glifozát egy szerves sav, amely világszerte elterjedt gyomirtószer gyümölcsök, zöldségek szántóföldi növények termesztése során. A szert 1974-ben alkalmazták először, de a genetikailag módosított (GMO) növények terjedésével felhasználása radikálisan megnőtt az elmúlt években, főleg a génmódosított glifozát-rezisztens kukorica, gyapot és szója alkalmazása miatt.
A szert kimutatták kismamák szervezetében is, továbbá a vizsgálatok alapján a vegyszer súlyosan károsíthatja a méhlepény- és embrionális sejteket, és úgynevezett nem programozott és programozott sejthalált válthat ki.
Az európai hatóságok ennek ellenére nem követték ezt a besorolást, és 2017-ben – az Orbán-kormány támogatásával –, hosszú viták után az EU egy korlátozott, 5 éves engedélyt adott ki a glifozát használatára.
Mint később kiderült, az uniós engedélyező hatóság álláspontját megalapozó tanulmányok:
olyan cikkekre hivatkoztak, amelyeket a glifozátot gyártó és használó óriásvállalatok finanszíroztak, például a Monsanto.
A glifozátot a német Bayer mostani leányvállalata, a Monsanto kezdte forgalmazni az 1970-es években, mára a gyomirtó feltételezett káros egészségügyi hatásai miatt a Bayer peráradattal néz szembe az Egyesült Államokban.
Magyar zöld szervezetek a rákkockázatú glifozát kitiltását követelik az Orbán-kormánytól
32 zöld szervezet csatlakozott a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által kezdeményezett nyílt levélhez, melyben az aláírók a glifozát tilalmát követelik a kormánytól. A levélhez csatlakozó szervezetek arra kérik Nagy István agrárminisztert, hogy az Európai Unió biodiverzitási stratégiájával összhangban, és hazánk elkeserítő daganatos megbetegedési adataira is tekintettel ne támogassa a rákkeltő kockázatú glifozát uniós újraengedélyezését a mezőgazdaságban és további érzékeny felhasználások során.
A zöld szervezetek azt is várják az Agrárminisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra, hogy az „Assessment Group on Glyphosate” című jelentés milyen hazai kutatásokra támaszkodik, vagyis mi alapján gondolja azt a magyar kormány, hogy a glifozát kockázatmentes.
A zöld szervezetek azt várják a magyar kormánytól, hogy ne támogassa a glifozát újbóli uniós engedélyezését a mezőgazdaságban, illetve bármilyen alkalmazását lakókörnyezetben (parkok, játszóterek, töltések), valamint vasútvonalak mentén. És segítse elő a gazdák átállását egy olyan fenntartható mezőgazdaságra, amely ahelyett, hogy az emberi egészséget és a környezetet károsítja, hanem azzal összhangban működik.
A glifozát Magyarországon is jelen van
A glifozát hosszú évek óta a legnagyobb mennyiségben forgalmazott növényvédőszer hatóanyag Magyarországon. A NÉBIH szerforgalmi jelentése szerint 2018-ban 1334,2 tonnát glifozátot hoztak forgalomba – és ez csak a hatóanyag érték, az eladott szer mennyisége ennél jóval több, minimum kétszerese.
A glifozát további sorsáról 2022-ben lesz uniós döntés.
