Ahogyan a 2010-es évek közepétől kezdett egyre súlyosabbá válni a munkaerőhiány, úgy jött be egyre több vendégmunkás a kormány engedélyével.
Hogy pontosan mennyi, arra csak közelítő becslés létezik, mivel a munkaerőhiány által leginkább érintett területeken már évek óta nem kell a szerb és az ukrán állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára jönnek Magyarországra, írja a Népszava. De ahol kell, ott látványos a felfutás: míg 2016-ban 14 500, munkavállalási céllal Magyarországon való tartózkodási engedélyt kérvényt adtak be, addig a pandémia előtti évben már 78 ezren – köztük 45 ezer ukrán állampolgár – akartak nálunk dolgozni.
Tavaly, a járvány első és második hulláma alatt sok ezer vendégmunkás tért haza, de idén újra sokan jönnek, mivel a munkaerőhiány fokozódik, a cégeknek kell a főként kétkezi munkás. A kormány ezért most még szélesebbre tárja a vendégmunkások előtt az ország kapuit – írja a lap.
Az egyik szakszervezeti vezető arra világított rá, hogy nem arra ösztönzik a munkaerő-kölcsönző cégeket és az ide jövő vendégmunkásokat, hogy a dolgozók maradjanak is sokáig itt Magyarországon.
A vendégmunkásokat munkaerőközvetítő vállalkozások „szállítják le” a cégeknek, miközben nekik az az érdekük, hogy minél többször kapjanak ilyen megrendelést – mondta a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. „A vendégmunkások körében hatalmas a fluktuáció, az ukrán és a szerb dolgozók jelentős része néhány hónap után továbbáll a magasabb fizetést kínáló nyugat-európai országok felé, vagy Lengyelországba, Szlovákiába. Mert bár igaz, hogy a magyar bérek négyszer magasabbak, mint amit Ukrajnában fizetnének, de például Lengyelországban már hatszor annyit is meg tudnak keresni. Példaként a szakszervezeti vezető egy elektronikai céget említett, amelynek magyarországi leányvállalatánál ugyanazért a munkáért 3,4, Lengyelországban viszont 4,7 eurót fizetnek óránként.”
