Lévai Jánosné (Fidesz) önkormányzati képviselő november 26-án avargyűjtést szervez a Műkertvárosban. Nem ő az első (kormánypárti és ellenzéki) képviselő, aki lombseprűt fogva arra toborozza a helyi lakosokat, hogy a köztereken összegyűjtött falevelet zsákba tuszkolva a Városüzemeltetési céggel elszállíttassák.
Az utóbbi időben ezzel kapcsolatban több kecskeméti civil fórumon is felmerült az a kérdés, hogyan lehetne helyben hasznosítani az avart. Hogy miért kell elszállítani onnan is a lehullott falevelet, ahonnan nem feltétlenül lenne szükséges. És az is, működhetne Kecskeméten is – más hazai példákhoz hasonlóan – köztéri közösségi fenntartású komposztáló pont.
Dicséretes dolog, amikor azt látjuk, hogy a járdákról, az autóparkolókból vagy a játszóterekről el lett takarítva a falevél. Ezt azok sem vonják kétségbe, akik arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a lehullott falevéllel a közeli fákat gondozhatjuk. Nem lustaságból mondják ezt, hanem azért, mert így is táplálnák a fát, illetve számos hasznos élőlénynek nyújtanának menedéket. Ha hagyjuk csak elbomlani a fák, bokrok tövében az avart, így a tápanyag is helyben marad, a zöldfelület is ellenállóbb lesz, és nem mellesleg pénzt és kibocsátást is csökkentünk – szól az érvük.
A lehullott falevél a fa számára táplálék
Ott szabadna összeszedni, ahol gondot okoz, például játszótér, gyep, de nem zsákba tenni és elszállítani. A falevél a közelben általában hasznosítható, például fák alatt, ágyásokban, esőkertekben. Ha a közelben van konyhakert vagy közösségi kert, amiből több is van Kecskeméten, például a Hunyadi- és a Széchenyivárosban, ott is hasznosítható – olvasható több hozzászóló egybehangzó véleménye a 10 millió Fa – Kecskemét közösségi oldalán.
Az önkéntesek nemrég többek között a Párkány utcában és a Kodály iskola mögött ültetett fák tövében hasznosították az avart.
A fővárosi főkertész, Bardóczi Sándor nemrég arról posztolt, hogy a budapesti kerttulajdonosoknak komoly szerepük van a fővárosi zöldfelületek csökkenésében, aki szerint a fővárosi zöldfelületek leginkább a kertvárosok magánkertjeiben csökkennek. A csökkenés okai összetettek:
a kertek beépítése és leburkolása mellett a károkozók által tönkretett növények pusztulása, pótlás nélküli kivágása, vagy helyettük örökzöldek ültetése, no meg a lehullott avar összegyűjtése és elszállítása is mind hozzájárul.
A zöldfelületek csökkenése Kecskeméten is aggasztó probléma. 10 év alatt ugyanis több mint 20 százalékkal csökkent Kecskeméten a zöldfelületek nagysága – amiről mérésekkel alátámasztva elsőként dr. Hoyk Edit geográfus, városökológia szakértő beszélt még 2019-ben. Azóta elindult a városban egy fásítása hullám, amelyben civilek, cégek és az önkormányzat vállal feladatot. Csakhogy a probléma összetett, mert a klímaváltozás okozta negatív hatások csökkentése a megszokottól eltérő és összefüggő gondolkodást igényel mindenkitől.
Nem elég fát ültetni és azt locsolni (amivel a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. gyakran gondban is van, mert a kapacitásait végletekig kimeríti), hanem a városi infrastruktúrát – a mainál nagyobb léptékben – olyan irányban kellene fejleszteni, amely a zöldfelület növelése mellett képes a vízmegtartásra is. A környezettudatos városfejlesztés megköveteli az ipari és a lakossági szennyező anyagok kibocsátásának a csökkentését is, benne a belváros autóktól való tehermentesítését vagy a szállópor-koncentráció visszafogását. (A kecsUP-on több írásunkban jártuk körül a kecskeméti közlekedés buktatóit és fejlesztési terveit, amit itt foglaltunk össze.) És nem utolsó sorban a kecskeméti rossz levegőminőség is súlyos városi üggyé vált, ami egy polcon van a zöldfelület csökkenése okozta kihívásokkal.
A lehullott falevélre ezért egyre többen nem, mint elszállítandó hulladékra tekintenek, hanem a körforgásban lévő élet egy alkotó elemére, amit a legközelebbi helyszínen szükséges visszajuttatni a talajba. Ezért is lehet előrelépés az a kecskeméti zöldfelületi infrastruktúra terv, amiben szándék mutatkozik az avarkezelést is meghatározni.
